Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8. szám - Zelei Miklós: Saját idő (Előszó A kettézárt falu német kiadásához)

úgy is kicselezheti a packázást, hogy kerülő utat tesz Magyarország felé. Délnek indul el, Ukrajnából átjön Magyarországra, s miután bejutott Schengeniába, már akadálytalanul veheti északnak az irányt, és visszaérkezik szülőfalujába, annak szlovákiai részébe.

Az ötven méter helyett hatvan-nyolcvan kilométer kerülővel.

Úgy, mint régen.

Amikor Nyugat-Szelmenc&Kelet-Szelmenc lakói még csak ábrándoztak arról, hogy egyszer majd nemzetközi határátkelő állomás nyílik náluk, hogy megköny- nyítse sorsukat.

Színes az élet az ikerfaluban! A rendszerváltás szűk húsz évében hatféle pénz volt forgalomban. Az ukrajnai falurészben a (szovjet) rubel után következett az inflációs kupon és a grivnya. A szlovákiai falurészben a csehszlovák koronát a szlovák korona követte, amelyet 2009. január 1-jén váltott fel az euró, amelynek bevezetésekor az árakat fölfelé kerekítették, s minden drágább lett egy kicsit. A megélhetés pedig egyre nehezebb.

Nagyszelmenc éves költségvetését 2009 elején 26 555 euróval növelték, így 149 372 euró lett. De ezt az összeget a gazdasági válság miatt azonnal le is csökkentették 11 950 euróval. így a papírforma szerint a költségvetés összege még mindig magasabb ugyan, mint amennyi 2008-ban volt, de kevesebb a betervezettnél. És ennek a kevesebbnek is a havonta esedékes részletei akadozva érkeznek a folyószámlájukra, s nem kapják meg a teljes összeget. Az önkormányzat építkezéseit már a falu saját bevételei fedezik, amelyek annak is köszönhetőek, hogy megnyílt a határ.

Segítséget jelenthetnének ebben a helyzetben az uniós pályázatok, azonban magyar községeknek nincs nagy esélyük arra, hogy uniós pénzekhez jussanak. Megnyert uniós pályázat esetén a szlovák állam biztosítja a pályázati összeg húsz százalékát, az EU-tól érkezik hetvenöt százalék, öt százalékot pedig a pályázó községnek kell fedeznie. De a magyar községek pályázatai nehezen jutnak túl az illetékes pozsonyi2 (Bratislava, németül Pressburg) minisztériumon.

A hatámyitási korszerűsödés Kisszelmencet is elérte. Út épült a faluban, és a villanykarókra energiatakarékos világítótesteket szereltek. A takarékosság azonban nagyon drágának bizonyult! Ugyanis a hálózat meg a többi berendezés maradt a régi. Az áramerősség gyakori ingadozása, a szélben egymáshoz érő vezetékek hamar tönkreteszik az érzékeny takarékos égőket, amelyeknek a pótlása nagyon drága. Olcsóbb a pazarlás! Ha az elavult technikához illő elavult izzókkal világítanak.

Kisszelmencre s a körülötte éledező kárpátaljai településekre, Nyugat- Ukrajnának e magyarok lakta szegélyére nemcsak Nagyszelmencen keresztül vezet út, hanem a közeli Dobóruszka (Ruská) felől is. A második világháború végén azonban ezt az utat is lezárták a szovjet vasfüggönnyel, amelynek ma már csak rozsdásodó roncsai láthatóak, ha Szlovákiából, a dobóruszkai faluszélről átbámulunk Ukrajnába, Kisszelmenc felé. Ma már európai uniós csúcstechnika,

2 Az első világháború végén a hagyományos Pozsony helyett használták a Wilsonovo mesto Presporek városnevet is.

149