Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 7-8. szám - A. Sajti Enikő: Egy kommunista káder a külügyben 1945–1948: Rex József
Belgrádban végzett tevékenységére, amelyet a rendelkezésünkre álló források alapján az alábbiakban sikerült rekonstruálnunk. Mint már utaltam rá, másodtitkári beosztásban került ki Belgrádba, a követség munkatársai közül egyedül ő beszélt szerbül és Belgrádot „tökéletesen" ismerte. A kulturális és sajtóügyek mellett, írta egy helyen, a „személyzeti és helyiséghiány miatt minden munkát" el kellett végezzen. Szokásos napi munkájához tartozott a jugoszláv külügyminisztériummal történő kapcsolattartás, a jugoszláv sajtó figyelemmel kísérése, elemzése, szükség esetén a budapesti futárszolgálat ellátása, de gyakran végzett fordítási munkákat is a követség számára, esetenként ő volt Szántó követ tolmácsa egy-egy protokolláris eseményen, s emellett különböző feladatokat látott el az otthonról érkező küldöttségek, fontos személyek mellett jugoszláviai látogatásaik alkalmával. Szóval végezte a követségi titkárok megszokott munkáját. Karrierje csúcsának érezte, hogy a maga szerény módján részt vehetett azok munkájában, akik így, vagy úgy, de hozzájárultak az 1947. december 8-án aláírt a magyar- jugoszláv barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásához. Ott volt abban a meglehetősen népes csapatban is, amelyet Tildy Zoltán köztársasági elnök vezetett, akik a határig, illetve Belgrádig kísérték a nagytekintélyű jugoszláv elnököt és a jugoszláv delegáció többi tagját, így többek között Aleksandar Rankovic belügyminisztert és Milovan Djilast.54 Ekkor még nem sejtette, hogy pár évvel később ez az út is kémtevékenysége és hazaárulása fontos mozzanatává transzformálódik. Ügyének felülvizsgálata során a Tito vonatán történtek kiemelt fontosságot kaptak, kihallgatói többször is visszatértek életének erre az epizódjára, és a Brankovval történt többszöri szembesítésének is az utazás során megtartott kelebiai vadászat történetének tisztázása volt a célja. Nem véletlenül, hiszen a korábbi perekben itt történt az „árulás". Kiderült, hogy a korábbi vádakkal ellentétben sem Rex, sem pedig Brankov nem vett részt a vadászaton, mindketten a vadászkastélyban várták be a vadászaton résztvevőket, Rajkot pedig nem látták Aleksander Rankovic belügyminiszterrel beszélgetni, annál is inkább, mert Rex véleménye szerint ők tolmács nélkül nem is tudtak volna beszélgetni. Rex így emlékezett erre a napra: „Ez egy földszintes vadászkastély volt, amely azelőtt valamelyik báró tulajdonát képezte. Itt a Gundel személyzete mozgott, nyüzsgött. Titót az ő gárdája szolgálta ki, saját pincér stb., az ebéd elhúzódott testvérek közt is 2 és fél, 3 órát. (...) Az ebéd után program volt, mégpedig a NÉKOSZ-nak egy csoportja lement, mint vadhajtó. A Népszava intézett is egy támadást a NEKOSZ ellen, hogy levitték őket vadat hajtani. Tudok is egy nevet mondani, Major László volt ezeknek a nékoszistáknak a vezetője. (...) A nagyok leültek, mi körülálltuk őket és nagyon szép műsort adott a NEKOSZ tánccsoportja. (...) Nekem Gyilasszal volt egy súlyos incidensem az autók miatt. (...) Két vonat állt a sínpáron: Tildy és Tito vonata. Az indulás előtt Tito akart beszélni Puskinnal, és ez után már fütyülés, beszállás és indultunk. Én utoljára érkeztem, mert Gyilasz csinált egy zűrt. Mikor minden elő volt készítve, akkor intett Tito, hogy keressük meg Puskint, és mivel én voltam ott, én kerestem meg."55 Szántóval való kapcsolata kezdettől fogva meglehetősen kimért volt, a követ is azok közé tartozott, akik miatt az a vélemény terjedt el, hogy „a magyar pártban Rexet nem sze54 Milovan Djilas (1911-1995) montenegrói szerb kommunista majd ellenzéki politikus, teoretikus, író, a partizánháború egyik vezetője. A párt legfelső vezetésében 1954-ig különböző ideológiai funkciókat töltött be. Politikai disszidensként a kommunista rendszerek nemzetközi hírű bírálójaként tartották számon. Ezzel kapcsolatban számos művet írt. Aleksandar Rankovic (1909-1983) szerb kommunista politikus, a partizánháború egyik vezetője. Évtizedekig a párt káderügyeinek és a Belügyminisztériumnak a vezetője volt. Reformellenességére és a belügyi szervek túlkapásba hivatkozva 1966-ban minden tisztségétől megfosztották. 55 ÁBTL 2.1.1/94. „Rex József". Gyorsírói jegyzőkönyv Rex József és Brankov Lázár elítéltek szembesítéséről. Dátum nélkül. 165-168. o. 102
