Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 7-8. szám - A. Sajti Enikő: Egy kommunista káder a külügyben 1945–1948: Rex József
rették".56 Úgy tűnt, a közös munka első hónapjai még rendben teltek, igyekeztek közösen úrrá lenni a követség beindításával kapcsolatos, már említett nehézségeken. Szántó azonban egyre bizalmatlanabb lett vele szemben, amit többször és igen vehemensen Budapest értésére adott és többször követelte Rex követségről történő eltávolítását. Mód Péter emlékezete szerint, aki ekkor a Külügyminisztérium elnöki osztályán dolgozott és tanúként hallgatták ki Rex felülvizsgálati perében, Szántó és Rex között „rossz viszony fejlődött ki" és „kölcsönösen panaszkodtak egymásra". Ezek az ellentétek szerinte „személyes jellegűek" voltak, és bár a követ többször is kérte Rex leváltását, eleinte a Külügyminisztériumnak az volt a véleménye, hogy helyi és nyelvi ismeretei miatt szükség van rá, az ellene felhozott vádak egyébként is túlságosan személyeskedőek.57 Mivel a Külügyminisztérium nem volt hajlandó lépni, Szántó végül saját hatáskörében felfüggesztette állásából és kitiltotta a követség épületéből. Ennek indokait 1948. január 23-án egy négyoldalas jelentésben foglalta össze, és kérte Rex Budapestre történő visszahelyezését.58 Bár szemmel láthatóan igyekezett a kapcsolatukat megrontó adatok felsorolására szorítkozni, jelentése tele volt személyeskedő, önigazoló, sőt helyenként szakmai féltékenységre utaló megjegyzésekkel. Szántó azzal kezdte panaszlistáját, hogy minden törekvése ellenére sem sikerült Rex titkárt „rendszeres, folyamatos munkára" szoktatnia, utasításait „tetszés szerint hol teljesítette, hol nem. Ha mulasztásaiért felelősségre vontam, jó memóriája ellenére azzal védekezett, hogy a dolgokat »elfelejtette«." Majd saját magának is ellentmondva a lusta titkárt „mérhetetlen ambícióval" vádolta meg, aki „sérelmesnek és megalázónak tartotta magára nézve a közhivatalnokok szerény és kifelé sokszor láthatatlan munkáját", és aki a követség ügyeit „ellenőrizhetetlen magánügyként" az ő háta mögött intézte, és ezzel azt a látszatot keltette, hogy „a belgrádi magyar követség egyetlen aktív tényezője Rex József”. Majd mindezek után „felelőtlen fecsegéssel" vádolja meg, amelynek egyetlen célja az, írta, hogy Rex elhitesse az emberekkel, „a Magyar Köztársaság kormányainak nem egy volt vagy ma is aktív tagja neki köszönheti karrierjét". Majd részletesen felsorolja, milyen hivatalos ügyek kapcsán hozta őt, a követet „kellemetlen" helyzetbe. így például késve értesítette a belgrádi szovjet követ meghívásáról, öccsével, Rex Tiborral úgy folytattak tájékozódó megbeszéléseket a magyar-jugoszláv kulturális kapcsolatokról, hogy ő minderről csak utólag, a Politika című belgrádi lapból értesült. A pohár azonban akkor telt be, amikor a magyar- jugoszláv barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény ratifikációs okmányainak kicserélési ceremóniájáról Rex hanyagul, pontatlanul tájékoztatta őt. A kicserélés napjának reggelén, 1948. január 20-án egy, a jugoszláv külügyminisztérium magyar referensével történt magánbeszélgetésre hivatkozva Rex úgy tájékoztatta őt, hogy beszédek nem lesznek a ceremónián, a jugoszláv külügyminiszterrel mindössze „csak néhány udvarias szót" fognak váltani. „Nem bízva Rex titkár igazmondásában és lojalitásában" - folytatja jelentését -, elküldte a követség egy másik beosztottját a jugoszláv külügyminisztériumba, érdeklődjön Stanoje Simic külügyminiszter szándékáról. Itt kiderült, hogy Simic pár perces beszédet mond majd orosz nyelven, amit neki is illett hasonlóval viszonozni. Mivel azonban, tette hozzá, délelőtt még Titóhoz is el kellett mennie „kihallgatásra" és egyéb hivatalos ügyei is akadtak, ezért beszédének csak a vázlatát tudta elkészíteni Rex hibájából, így az ünnepségen „lényegében rögtönzött beszédet" tudott csak mondani. Tetejében, folytatódik jelentése, „Simic 8 perces beszédet olvasott fel, melynek fordítását nyomban kiosztották a sajtó képviselői között, amit mi, az adott helyzetben nem tehettünk. Világos volt mindenki előtt, hogy nálunk valami nincs rendben". Rex 56 ÁBTL 2.1.1/94. „Rex József". Zsivko Boarov vallomása, 1954. július 22. 89. o. 57 ÁBTL 2.1.94/a „Rex József". Jegyzőkönyv Mód Péter kihallgatásáról. 1954. október 7. 110. o. 58 MOL XIX - J-4-a-16/biz.-1948. (2. doboz). 103
