Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 7-8. szám - Sutarski, Konrad - Szenyán Erzsébet: Katyń
Konrad Sutarski Katyn- világot felháborító szovjet bűntény A Szovjetunió Kommunista Pártjának legfelső vezetése által a II. világháború elején hozott döntés értelmében lemészárolták szinte az összes olyan lengyel katonatisztet, akit az 1939 szeptemberében Lengyelország ellen intézett közös német-szovjet támadás után a Szovjetunióba internáltak. Az 1940 tavaszán meggyilkolt mintegy huszonkétezer személy - hivatásos és tartalékos tábornokok, tisztek egyaránt - a lengyel értelmiség krémjét alkották: egyetemi tanárok, orvosok, mérnökök, közgazdászok, tudósok és művészek voltak köztük. A döntés 1940. március 5-én született meg az NKVD (Belügyi Népbiztosság) főnöke, Berija által aláírt javaslat alapján, amelyet jóváhagyólag aláírt Sztálin, Vorosilov, Molotov és Mikojan is. Tadeusz A. Kisielewski, az egyik legújabb, Katyn, zbrodnia i klamstwo /Katyn, bűntény és hazugság/ (Poznan, 2008) című monográfia szerzője a következőket írja könyve előszavában: „Európa még mindig nem heverte ki az 1995 júliusában végrehajtott szrebrenyicai mészárlás okozta sokkot. A szerb katonák akkor... mintegy nyolcezer muzulmán hitű bosnyákot öltek meg... A szrebrenyicai mészárlás volt a legnagyobb háborús bűntény az 1945 utáni Európában ...Az elkövetők (most)... a hágai Nemzetközi Bíróság előtt állnak... A kátyúi mészárlás elkövetői sosem álltak semmiféle bíróság előtt, az az Orosz Föderáció pedig, amely önként vállalt örököse annak a szovjet államnak, amelynek legfelső vezetése gyilkoltatott le közel huszonkétezer lengyel állampolgárt, s ötven év elteltével be is ismerte ... a bűntény elkövetését, ez az Orosz Föderáció nem hajlandó felelősséget vállalni a bűntény következményeiért." A lengyel nép nem fogadja el, hogy a kátyúi bűntényt Oroszország eltussolja, ahogyan szembehelyezkedett a Szovjetunió elhallgatási kísérleteivel is. Oroszország Katonai Főügyészsége és az orosz bíróságok ezt a bűntényt (az utóbbi években többször is) elévült eseményként kezelték, pedig az emberiség elleni bűntettek még az elkövetők halálával sem évülnek el. Itt ugyanis magának a gonosztettnek a megbélyegzéséről van szó. Erre való tekintettel Lengyelországban április 13-át (azt a napot, amelyen elindult az első fogolyszállítmány a kátyúi halálba vezető úton) a lengyel parlament 2007-ben A Kátyúi Bűntény Áldozatainak Emléknapjává nevezte ki, a meggyilkolt tisztek családjai 77
