Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 6. szám - Sipos Lajos: „Mindig lesz benne felfedeznivaló” (A Babits-recepcióról)

Lukács és Révai hazatérésük után az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai lettek. Mindketten - más feladataik és kötelezettségeik mellett - az 1946-ban szerveződött Fórum című folyóiratban meghatározó, a hivatalossá vált politikai szempontokat reprezentáló cikkeket írtak a hozzájuk csatlakozó Horváth Mártonnal, Szigeti Józseffel és Király Istvánnal. Lukács nemzetközi tekintélye vitathatatlan volt, tudományos kapcsolatai fontos emberekhez kötötték. Bizonyára élt benne a szándék, hogy a kommunizmusig vezető, hosszúnak gondolt úton az akkor polgárinak nevezett, nem kommunista művészekkel és gondolkodókkal közösen alakítsák a kultúrpolitikát. Jó viszonyban volt - többek között - Kodály Zoltánnal, Pátzay Pállal, Bemáth Auréllal és másokkal is. Babitsot azonban sohasem kedvelte. Élete végén készült munkájában, a Megélt gondolkodásban így emlékezett rá: „Babits engem ki nem állhatott, ahogy Osvát sem állhatott ki engem. Ezek az irodalmilag radikális és politikailag konzervatív magyar írók szívből utáltak engem, és ezt nem is titkolták, okuk sem volt arra, hogy eltitkolják, utóvégre ki voltam akkor én? Bosszút állni nem tudtam volna rajtuk, így hát egyáltalán nem volt érdekes, hogy én hogyan foglalok állást a rólam írt kritikákkal kapcsolatban." Ugyanakkor „[...] abszolút nevetséges"-nek és „teljességgel alaptalan"-nak nevezte az 1919-es párttagságra (és miniszterségre) vonatkozó felkérést (amelyik egyforma élesen és eleven szcenírozásban jelent meg Babits esszéjében, Schöpflin Aladár és mások visszaemlékezésében).19 Révai Józsefben, aki rövidesen az országot irányító „négyes fogat"-ban, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mihály mellett, a kultúrát „felügyelte", ilyenfajta személyes sértettség talán nem volt. A Nyugat és Babits elleni politikai hajszát formálisan sem Lukács, sem Révai nem vezette. Ennek szavakba foglalója a Magyar Kommunista Párt kulturális osztályának élére került Horváth Márton lett. 1945. május 31-én, a párt lapjában, a Szabad Népben Babits halotti maszkja című cikkében éles szavakkal utasította el az avantgárd művészeket és művészetet, a Nyugatot, Babitsot, Babits „halotti maszkja" alatt gyülekező utódokat, az Újhold szerzőit: Rába Györgyöt, Mándy Ivánt, Nemes Nagy Ágnest, Lengyel Balázst, Gyárfás Miklóst meg Márai Sándort és Németh Lászlót.20

Mindennek következtében „recepció törés" következett be Babits befogadásában (is). 1946-ban csak Az európai irodalom története, 1947-ben a Jónás könyve és az Erato, 1948- ban az Amor Sanctus, 1949-ben és 1950-ben (az Iphigenia Taurisban című Geothe-dráma fordítása mellett) csak az Isteni színjáték fordítása jelent meg tőle. A Hét évszázad magyar versei első kiadásában, 1951-ben alig vagy „méltatlan csonkításban" közölték csak Babits és Kosztolányi műveit, amint Déry Tibor, a Magyar írószövetség pártszervezetének aktíváján Rákosi Mátyás jelenlétében szóvá is tette.21 Babits Válogatott műveinek kétkötetes változata 1959-ben, az Összegyűjtött versei (kihagyásokkal és csonkításokkal) 1961-ben került az olvasók elé. Az első hiánytalan Babits-versgyűjtemény 1991-ben jelent meg.

19 Lukács György, Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon. Az interjúkat készítette Eörsi István és Vezér Erzsébet, Bp., Magvető, 1989, 300., 158.

20 Horváth Márton, Babits halotti maszkja = H. M. Lobogónk: Petőfi, Bp., Szikra.

21 A pártaktíváról Andics Erzsébet, akkor az MDP Központi Vezetőségében a tudományos és kulturális osztály vezetője készített feljegyzésben olvasható a Magyar Országos Levéltárban. Botka Ferenc szíves közlése. A Hét évszázad magyar verseiben 1951-ben Babitstól a következő művek jelentek meg: Itália, Május huszonhárom Rákospalotán, Fortissimo, Dal prózában, Petőfi koszorúi, Utca, délelőtt, Cigány a siralomházban, Mint a kutya silány házában, Vers a csirkeház mellől, Verses napló (részlet), Esős nyár, Ősz és tavasz között, Jónás könyve (részletek), Talán a vízözön, Lelkem kiszikkadt mezején. (A 15 Babits-verssel szemben 79 Ady-verset tartalmazott a kötet. Az 1966. évi harmadik kiadásban 43 Babits-vers mellett 127 Ady-mű volt olvasható.)

67