Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 6. szám - Ács Margit: Megrabolt szőlőtőkék, „kiszervezett” mezőgazdaság

Teingl-Takács könyvét, mégis szívesen, mert érintettségéből következő vakfoltjaival együtt is mozgósító erejű tudósítás egy szelet élhető valóságról, míg Moldova kirándulásainak hozadéka a kiúttalanságról szóló illusztrációsorozat lett.

Az általam olvasott szociográfiák között - és alighanem az elmúlt húsz év teljes termésében - az egyetlen könyv, amelynek óriási közönségsikert, sőt nemzetközi sikert kellett volna aratnia, ha igazság, de legalább valami logikus rend lenne a földön, Zelei Miklós először 2000-ben megjelent, Kettézárt falu című munkája (Ister Kiadó). Óriási sikert ugyan nem, de sokat elért Zelei Miklós e vállalkozásával. Barátaival, szövetségeseivel együtt elérte, hogy határátkelő nyílt Kisszelmenc és Nagyszelmenc között - bár később majd arra is kitérek, hogy félszárnyú ez a győzelem. S elérte, hogy a kettészakított falu sorsáról szinte mindenki hallott már a magyar glóbuszon, persze inkább a dokumentumfilmes feldolgozás ültette el a köztudatba, nem a könyv. A film kiváló, és minden elismerést megérdemel, de a teljes interjúanyag, vagyis a könyv összehasonlíthatatlanul többet ad, a sorsok szerteágazó fonalát is követi, máshol meg összefonja a szálakat. Olyan részletek tárulnak fel, amelyek révén átélhetőbb a történet a szerencsésebb sorsú kortárs vagy utód számára, mint amennyire a lényegre törően elbeszélt tények megidézhetik azt.

Miért tekinthető a rendszerváltozás részének egy könyv, amely jobbára fél évszázaddal korábbi eseményeket idéz fel? Miért teszünk kivételt, ha a kilencven után lélegzetelállító bőségben megjelent memoárirodalmat, a kitelepítésről, deportálásról, hadifogságról, az AVH ténykedéséről valló tényirodalmat kihagytuk témáink közül? Azért, mert A kettézárt faluban jelen van a pillanat, amikor egy szlovákiai és egy ukrajnai magyar faluba Magyarországról újságíró érkezik, és el lehet mondani neki, magyarul, hogy mi történt velük ötven év alatt. Amikor rendszerváltozásról beszélünk, ilyen pillanatokra is gondolunk, hiszen a történelmi fordulatot, a fellélegzést ezekben éltük meg. Sajnos csakis ezekben, a katarzis kiteljesedése elmaradt. És jelen van Zelei könyvében a kilencvenes évek politikai realitása is, leginkább Leonyid Kucsma 1999-ben kelt köszöntőjében a dokumentumok között. Az ukrán történelem nagy eseményéről, Kárpát-Ukrajna és Ukrajna 1944- ben történt egyesítéséről emlékezik meg elnöki pátosszal. Megrázó olvasmány, miután az egész könyv e dicső esemény következményéről, a tengernyi szenvedésről szól. így hát olyannyira a témánkhoz tartozik A kettézárt falu, hogy benne van a közép-kelet-európai rendszerváltások nyomorúsága is. Akár a szomszéd országok változásainak irodalmi megjelenítésével foglalkozó előadók is joggal felvehették volna anyagukba. A két falu újraegyesítéséért való jogi és politikai manőverekről számot adó kötet, A 342-es határkő (Ungvár, 2006) címmel megjelent cikk-, dokumentum- és naplógyűjtemény A kettézárt falu függelékének is tekinthető, de egyúttal egy teljesen új társadalmi látlelet. Parlamenti meghallgatások jegyzőkönyvei, dialógus az ügynek megnyert, befolyásos nyugati politikusokkal - ki hinné, hogy egyszer csak azért kell izgulni, hogy ne létesítsenek határátkelőhelyet Kisszelmenc és Nagyszelmenc között, mert arra vinnék a teherforgalmat is, s akkor az ikerfalunak vége. Alig lehet megakadályozni a terv végrehajtását, mert sokak érdeke fűződik hozzá, a több napig veszteglő kamionok Csapnál is vagyonokat hoznak egyes konyhákra. Végül csak kerékpár- és személyautó-forgalom számára avatják fel 2005. december 23-án a határátkelőt. Hurrá! De Kisszelmencről Nagyszelmencre átmenni továbbra is csak vízummal lehet.

Méltó befejezése ez ötvenévnyi abszurditásnak. Nehéz eldönteni, a befejezés esztelenebb-e, vagy a kezdet: hogy az udvaron átvezetnek egy országhatárt. Az ól és a ház között áll a határőr, s ha úgy hozza a kedve, nem engedi át Csehszlovákiába a gazda- asszonyt, hogy kiengedje a kondával a disznót. A határsávba eső házaknál éjszaka nem lehet kimenni a budiba, mert kijárási tilalom van. Ha a muszka katona gyanakszik, hogy a

44