Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 6. szám - Ács Margit: Megrabolt szőlőtőkék, „kiszervezett” mezőgazdaság

atív ötletesség légköre csapja meg az olvasót. A meglátogatott tanyák korszerűen felszereltek. Nemcsak elektromos szerkentyűket használ a gazda, hanem internetet is, sőt egy helyen napkollektort is felszereltek már. Nemhogy fürdőszobát építettek, szauna is akad, persze a külföldi vendégnek, de a tanya gazdája se veti meg. Van tanya, ahol „maszek" hűtőkamrát állítottak üzembe. Fenntartása a nagy hűtőházak gazdaságtalanságával szemben megtérül, mert nem ömlesztve borítják bele a gyümölcsöt, hanem válogatva tárolják. A falusi turizmusra felkészített, komfortos házak is az életrevalóságot bizonyítják. Sajátos formája ennek a „turizmusnak" a gyógyító tanya, ahol nehezen kezelhető, a bűnözés szélére sodródott, kábítószeres kamaszok időleges gondozását vállalja a gazda, történetesen németekét. És hihetetlen, de sikeres a kísérlet. Megannyi példa a tanyai emberek alkalmazkodóképességére, leleményességére, ügyességére. Ám már kezdettől árnyék vetül a kellemes tapasztalatokra: a tanyai iskolákat bezárták. A vilmaszállási iskolára tábla került: Tanyai Kultúrcentrum. Az ember az első pillanatban elneveti magát. Aztán dühös lesz: ezekben a bezárt iskolákban tartják péntekenként a diszkót. Azt bezzeg a helyszínen nyújtják a bennszülött fiatalságnak - az ábécét nem!

Kis idő múltán ugyanazokon a helyeken leforrázó tapasztalatok érik a riportert: a tanyai turizmussal lassan felhagynak, akik megpróbálkoztak vele, mert a közvetítésért többet kap a városi iroda, mint a vendéget fogadó, ellátó gazda. A házakat is eladják nyaralónak, többnyire külföldi vevőknek. Az egy-két éve még prosperáló családi gazdaság a felvásárlás akadozása, az adóterhek miatt tönkrement, távoli munkahelyekre járnak dolgozni a családtagok, már aki talált munkát. Úgy látszik, a saját védelmükre nem ismertek titkos varázslatot, pedig a gyümölcsfákat meg tudták védeni az őzek, vadak kártevésétől a nejlonharisnyában fára akasztott emberi hajjal (ezt a babonát még Szenti Tibor sem gyűjtötte fel). A még szegényebbek sorsáról még keservesebb tudnivalók derülnek ki. Megnőtt a környéken a gyermekhalandóság: a fémhulladékból kiolvasztott ólom gyilkol.

Úgy tudjuk, mi, magyarok szeretünk belesüppedni az önsajnálatba. Horváth Dezső másféle magyarokkal találkozott. Például olyannal, aki a nehéz időkben is hombárokat vásárol. Igaz, szinte ingyen, hiszen ahol állnak, nem kellenek, szállítani őket meg lehetetlen. Na, ezt a lehetetlent oldja meg sugallatos technikai zsenialitással az ügyes gazda. Most termény híján a birkák gyapját tartja bennük, várva, hogy kissé feljebb menjen a gyapjú ára. Csodálni való kitartás, életerő. A riporter egy igazi, sikeres vállalkozóra is ráakad. Nem az a fajta, aki jókor volt jó helyen a mai mondás szerint, ez mindenért megdolgozik. Önerőből megoldotta százhúsz hektárnyi gyümölcsöse öntözését. Exportra termel spárgát, és egyfokos vízzel hűtve csomagolja, szállítja. Jó tudni, hogyha elvétve is, de van ilyen (vagy ez is csak volt?) a magyar vidéken, s nemcsak a természetközelséghez és szokásaikhoz ragaszkodó öregek tartanak ki a tanyán. Horváth Dezső kötete magán viseli riportútjainak esetlegességét, hangneme a kissé túl szívesen beszélő újságíróé, vagyis hajlik a kedélyeskedésre, de bőségesen kárpótol gyengéiért a közvetlen anyagismeret, amely egy-egy technikai fortélytól az újonnan született nyelvi fordulatokig terjed.

Nem mondható el ez utóbbi gazdagság Moldova György Ha az Isten hátranézne (Urbis, 2008) című szociográfiájáról, amely meglehetősen rutinszerű, szürke. Nem mintha az író el akarná leplezni az Ormánság falvainak igen súlyos helyzetét. Nem is tehetné, hiszen itt is, mint az ország keleti és északi megyéiben, kritikus szintet ért el a munkanélküliek száma. A falvakban eleve kevés a munkaképes korú felnőtt, s ezek töredéke jár el dolgozni. Csákodon például azt jegyzi fel, hogy 87 felnőttből 6. Hogy a baj teljes legyen, volt itt egy polgármester, nyolc osztályos végzettséggel, aki pszichiátriai kezelést igénylő beteg volt, tettlegesen is bántalmazta „alattvalóit", alig tudtak tőle megszabadulni. Moldova ottjárta- kor is nyolc osztályt végzett polgármesternője van a falunak, de ő azon fölül, hogy erősen túlfizeti önmagát, nem okoz különösebb kárt. Moldova egy innen, Csákodról származó,

42