Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Ittzés Mihály: Egy előrenéző Visszatekintései (Kodály Zoltán írásai új kiadásban)

A Visszatekintés új kiadása a modem nyomdatechnika jóvoltából nem csupán takarékosságból, hanem gyakorlati megfontolásból, reprintben hozza a korábban megjelent részeket. így változatlanok maradtak a II. kötet, illetve az azt kiegészítő 1989-es III. kötet megfelelő fejezetei is. Itt, a Népzene, néprajz fejezetekben kaptak helyet a zenefolklorista dolgozatai. E szaktudomány alapműveiről van szó, A magyar népdal strófaszerkezete című, nem túl terjedelmes, de a maga korában úttörő jelentőségű doktori disszertációtól az 1937-es összefoglaló áttekintésig a magyar népzenéről. A kétségtelenül elsősorban szakkérdésekkel foglalkozó írásokat azért nem csak szaktudósok, zenetanárok, népdalkörvezetők forgathatják haszonnal, például a népdalközléseket, a hozzájuk fűzött megjegyzéseket. Hasonló a helyzet a Magyar zenetörténet címmel egyberendezett dolgozatokkal. A szerző stílusa, világos fogalmazása a szaknyelvben járatlan olvasó számára is megközelíthetővé teszi a zenei múltunkból tallózó írásokat. A kultúra ügye iránt érdeklődők igen sokat profitálhatnak ma is, hetven évvel megírása után is, Magyarság a zenében című nagy dolgozatából.

A mai nyelvtudomány sok képviselőjének szemében Kodály nyelvművelő írásai bizonyára korszerűtlenek. (Irodalomtörténet, magyar nyelv és tudománytörténet a II. és a III. kötetben.) Irtani a dudvának ítélt nyelvi jelenségeket, mint ő a „szóval" elharapózott használatát, meg a „kultúr" csökevényes formáját? Mily anakronizmus... De az az ember, aki mindenben a jobbításra esküdött fel, tanult szakmájának ezen a területén sem tehetett mást, mint hogy az „érted haragszom" erkölcsi parancsa szerint cselekedjen. Ez a szemlélet és a magyar nyelv és kultúra egységének gondolata tükröződik az emigrációban élő nemzettársakhoz írott sorokban is.

Az egyetlen cikkcsoport, amely nem gazdagodott hátrahagyott írásokkal, a Budapest zenei életéről címet viseli a II. kötetben. Tanulságos azonban olvasni a harmincas évei végén járó zeneszerző sokszor meglepően szűkszavú, de igen találó megállapításait előadóművészekről éppúgy, mint zeneművekről, köztük az akkori újdonságokról.

Elődökről, kortársakról fejezetcímmel természetesen Kodálynak főleg muzsikusokról írott gondolatait olvashatjuk. Ezekből a valamilyen alkalom szülte írásokból, köztük nekrológokból megtudhatjuk, kiket érzett Kodály Zoltán szellemi-zenei rokonainak. Kitüntetett hely illeti meg e sorban Bartók Bélát, ezért külön csoportba rendezte a szerkesztő mind a II., mind pedig a III. kötetben a nagy pályatársról még életében, majd halála után született Kodály-dolgozatokat. Fodor András szavával élve: a barátjáért is pártot álló tudós zeneszerző megnyilvánulásai mind e hosszabb-rövidebb, alkalom szülten is távlatos érvényű írások, beszédek.

Legnagyobb gazdagodást az újabb gyűjtés a Vallomás címen egybefogott, Kodálynak a saját munkásságát, műveit érintő dokumentumokban hozott a zárókötet már első megjelenésekor, s most a Függelékkel bővítve is. Itt is érvényesül természetesen a „variáns-elv" egy-egy témát illetően. Mégis, ha más helyzetben, más kérdésére kellett a zeneszerzőnek válaszolnia a Háry Jánosról, a Psalmus Hungaricusról, vagy éppen pályafutásáról általában, valamelyest új megvilágításba kerültek a szóban forgó művek, események. Ezek révén bizonyára zenehallgatóként is közelebb kerülhetünk az egyes darabokhoz és az életmű egészéhez is. Egy-egy esetben nélkülözhetetlen információkat kapunk az alkotások keletkezéséről, a zeneszerzői szándékról, a művek tartalmáról az általában szűkszavú és tárgyszerű nyilatkozatokból, és a teljes pályaképet adó Utam a zenéhez című interjúsorozatból (III. kötet, 537-572. oldal).

Bónis Ferenc közreadóként és nem egy esetben az eredetileg idegen nyelvű szövegek fordítójaként is gondos gazdája Kodály Zoltán összegyűjtött írásainak, beszédeinek, nyilatkozatainak. Az alapos forrásjegyzék és bibliográfia mellett a III. kötet élén A szó Kodály életművében című esszéje is segíti tájékozódásunkat a zeneszerzői, zenetudományi és pedagógiai életmű e fontos műfajcsoportjában. Az Argumentum Kiadóval közös vállalkozása nagy nyeresége a zenei könyvkiadásnak.

126