Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Beke József: Ismétlődő elemek Radnóti költői nyelvében
A variációs ismétlődés egyik formája az is lehet, hogy a többtagú kifejezésben csak a szórend változik meg, de a Számadás című versben ez a változás nem öncélú formaság, mert az élen, tehát a hangsúlyos helyen álló két szó rámutat a lényegre: először a bőség áll a nyomatékos helyen, az ismétlődésben már a birtoklás: Bőven lesz szilva nékik az idén, - pöttyén ti asszonyom s meleg gyerekszáján fürge gonddal az idegen fára fölnéz; nékik bőven lesz szilva az idén” Majd ezután ismét megjelenik a bőség - csakhogy nem gyümölcsből, hanem gondból: „s bőven nekünk is, évenkénti termés: / jaj, baj és ügyész!" így fest az ő számadásuk. A finom változtatással visszatérő ismétlés módszere már a korai Radnóti- versekben is gyakran feltűnik. A Szerelmi ciklus 1927—28-ból egyik darabjában találjuk ezt a variációs részletet: Sok szerelmes éjszakán égették tested dombjai az arcom bőrét és sok éjszakán égette gyulladt arcom a tested érzékeny bőrét... Gyakran alkalmazza a költő az ismétlést úgy, hogy a halmozott kifejezést másmás jelzővel ismétli: „mennyi az Úrnak, mondd, ezer évi csak pille idő az! [...] Az én kis időmet / mérném szörnyű korodhoz? akár vadsodru patakban / gömbölyödő kavicsot, már koptat e röpke idő is" (Nyolcadik ecloga). Radnóti egyik legszebb, és különösen a fiatalok körében legismertebb szerelmes verse arra épül, hogy nyelvünkben a rag egyetlen hangja elegendő lehet a személyek megjelölésére, illetve jelen esetben a kölcsönös váltogatására. Az indításokban ismétlődő határozó mellett páronként, a személyváltakozással párhuzamosan más ismétlődések is szerepet kapnak, s ezáltal szinte az egész kis költemény a variációs ismétlődés bravúros mintapéldánya: Két karodban Két karodban ringatózom csöndesen. Két karomban ringatózol csöndesen. Két karodban gyermek vagyok, hallgatag. Két karomban gyermek vagy te, hallgatlak. Két karoddal átölelsz te, ha félek. 58
