Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 4. szám - Ménesi Gábor: „Ha kiállsz egy sziklaszirtre” (Grecsó Krisztiánnal beszélget Ménesi Gábor)

„Ha kiállsz egy sziklaszirtre" Grecsó Krisztiánnal beszélget Ménesi Gábor- Neved a Pletykaanyu (2001) megjelenése után vált ismertté. Többször nyilatkoztál már a kötet fogadtatásáról, a megjelenést követő botrányról, arról, ahogyan szülőfalud lakói felháborodva ismertek magukra a novellákban. A témával nemcsak az újságok, hanem a kereskedelmi csatornák is foglalkoztak. Most elsősorban arra lennék kíváncsi, hogyan látod ma, jó néhány év távlatából visszatekintve a Pletykaanyu körüli helyzetet? Milyen tanulságokkal szolgálnak számodra az akkori események?- Mostanában inkább az Én, Schriwanek András című elbeszélés olvasataival találkozom, azzal kapcsolatban jönnek visszajelzések. Úgy látszik, minden szövegnek megvan a maga sorsa, ideje, hogy mikor virágzik, érik. Korábban ez a hosszú novella válasz nélkül maradt, fölfejthetetlennek, érdektelennek tűnt, és most mintha másképp szólna. Nyilván megvál­tozott valami körülötte. Például az, hogy mostanában sokan ciklusokban, rövid darabok láncolatában gondolkodnak, és az olvasóknak erre lesz szeme, orra, jól, vagy jobban esik olvasni. Lesz levegője az elbeszélésnek... A Pletykaanyu maga csak személyes tanulságok­kal szolgál, emberivel, ami nem kevés, sőt nagyon sok, de egy interjúban valószínűleg érdektelen.- Viszont a faluból történő kiűzetés mozzanata következő könyved vezérmotívuma lett.- A bűnbakképzés motívumrendszerét jobban megfigyelheted, mint bármikor eddig. A múltkor olvastam egy roma fiatallal készült beszélgetést, és azt mondta, hogy gyűlöli, hogy cigány, utál az lenni, aki. Az őt körülvevő ország ontja a gyűlöletet, megveti, lenézi, hibásnak tartja. A tehetetlenség, a félelem táplálta agresszió olyan erős kizáró erők, hogy ártatlanok is képesek elhinni magukról, vétettek. Ezt én is átéltem, és olyan megrázó élmény, hogy egyik visszatérő motívuma lett az Isten hozottnak. Csakhogy nekem köny- nyebb helyzetem volt, mint az emlegetett cigány fiatalnak, hiszen ez számomra lokális kérdés volt. A szülőhely persze a legfontosabb pont az életedben, tehát onnan kitaszíttatni nem egyszerű játék, de számolhattam vele, hogy a csoda három napig tart.- Visszatérve a Pletykaanyura, a kötet 2006-ban, a Magvető Kiadó gondozásában ismét nap­világot látott, de ekkor már átdolgozott formában. Az eredeti kiadásból elhagytál három szöveget, és helyére két újabb, valamint egy régebbi novellát helyeztél. Miért találtad szükségesnek ezeket a változtatásokat?- Amikor a kötetet eredetileg összeraktam, több olyan riportos szöveget kihagytam, amiről úgy láttam, hogy túl földhözragadtak, bizonyosan a népi skatulyába raknak miatta. Helyette misztikus, meseszerű történetekkel igyekeztem változtatni a kötet arányain, hogy elemeltebb, mágikusabb legyen. Vagy mit tudom én, milyen. Aztán az átdolgozott kiadás­nál már nem gondoltam, hogy egy riportosabb szöveg lehúzná a többit, és baj lenne az arányokkal. Egyszerűen úgy éreztem, hibáztam 2001-ben, hogy nem volt tökéletes a rosta. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom