Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 3. szám - Orosz László: Katona – Kecskemét
Barátjának vagy testvéreinek 1830 újév napján állítólag ezt mondta: „ebben az esztendőben Malakiás napján megházasodom, vagy sok pénzt nyerek, vagy meghalok." Végrendelkezett a gyűrűjéről; nem tudjuk, kinek szánta, holtában kit kívánt eljegyezni vele.28 Beteljesült jóslata, gyűrűjének a visszautasítása, hirtelen halálának a körülményei, a szóbeszéd arról, hogy egyik vádlottjának az átka fogott rajta, meg az, ami a halála után történt, részleteiben már kideríthetetlen komor eseménysorrá álltak össze. Malakiás napja: április 15. 16-án délután öt óra tájban halt meg a régi városháza kapujában, azon a helyen, ahol most az emléktáblával jelölt kettétört kő áll. A főbíró még aznap délután lepecsételtette íróasztalának fiókját lakásán is, hivatalában is. Az úriszék tárgyalása másnap folytatódott, gondoskodni kellett az ügyek továbbviteléről? Gyanakodtak valamire? Édesapja kérte, hogy abban az évben még föl nem vett ügyészi fizetésének megfelelő hányadát utalják ki. Megtagadták. Kölcsönpénzen temettették el. A publikált iratokból nem állapítható meg pontosan, mikor fedezték fel, hogy a főügyész által kezelt bitangkasszából (az elbitangolt jószágok után fizetett pénzből) egy bizonyos összeg hiányzik. E hiány meg egy másik, korábbi tartozás fedezésére a Katona fiókjában talált pénz meg a követeléseit tartalmazó iratokban szereplő összeg nem volt elegendő, ezért sor került az utána maradt szőlő elárverezésére is. Ezt a testvérei vették meg. Hivatali titkokként intéződhetett volna el ez a kínos ügy, ha az apja nem kereste volna új meg új beadványokkal a fia igazát. Katona életrajzírói sem foglalkoztak volna vele, ha ezek a beadványok nem kerültek volna a nyilvánosság elé.29 A Hasznos Mulatságok című lap 1830. évi, II. félévi 26. számában S. I. aláírással vers jelent meg Nemes Katona Jó'sef Ur' (több Játékszini Darabok szerzője) szabados Ketskeméth Városa szeretett Fő Ügyvédjének halálára címmel. Hornyik János szerint Széles József városi tanácsnok volt a szerzője. Nem lehetett: Széles Katona előtt halt meg, 1829. november 21-én. Hajnóczy Iván Simonyi János tanácsnoknak tulajdonította a verset, én úgy gondolom, hogy Sipos Imre kecskeméti ügyvéd, később főiskolai jogtanár lehetett a szerzője.30 Az 1820-as évek második felétől Mátyási József volt Kecskemét ismert és ünnepelt költője. Tanúsítja ezt Viskói uradalom, vagyis a házam Kecskeméten címmel 2003-ban kiadott kötete, amely 1800 és 1841 között írt kiadatlan verseit tartalmazza, többek közt ismert kecskeméti személyekhez szólókat. Nincs nyoma, hogy tudott volna Katonáról vagy Katona róla. Annak sincs, hogy Nemes András ügyvéd, Kelemen László színtársulatának egykori tagja, akinek 1829-ben színműve jelent meg, kapcsolatban állt volna Katonával. Nagy István, a református kollégium tanára kecskeméti írókat bemutató, a Tudományos 28 Miletz 79, Gyulai Pál: Katona József és Bánk bánja. Bp., 1883,175. Noha Miletz könyve később jelent meg, az ő szövege a korábbi: Gyulai felhasználta 1865-ben Arany Jánoshoz eljuttatott kéziratát. (Lásd tőlem: Gyulai Pál és Miletz János. Forrás 2008, 1. sz., 82-83.) A kettőjük előadása közötti eltérésről, a „szíve választottjának" eljuttatott és visszautasított gyűrűről: Kérdőjelek 96. Miletz forrása Katona Sándor elbeszélése lehetett. A halál előérzete (szívpanaszok) kiegészülhetett a nősülésről és a meggazdagodásról való tréfálkozással. 29 Miletz (82-96) azonosulva Katona József apjának meggyőződésével, beadványait közölve foglalkozott a bitangkassza ügyével, Hajnóczy (46-50) a Tanács eljárásának jogszerűségét bizonyítva. Waldapfel József megítélése szerint „A régebben sokat emlegetett »bitang-kassza« ügyét Hajnóczy Iván tisztázta: sem K. nem követett el szabálytalanságot, sem a város kegyeletsértést, mint Miletznek az érzékeny apa beadványait egyoldalúan ismertető közléséből látszott." (Katona József. Bp., 1942, 200.) Kétségeink azonban továbbra is lehetnek arról, hogy fiának minden kért iratát kézhez kapta-e az apa. Bevételi naplóját például csak hibás másolatban. (Lásd Kritikai 2001, 131-150., 255-258.) 30 Hajnóczy 53-54. A Kecskeméti életrajzi lexikonban Simonyi is, Sipos is szerepel, Szinnyei József Magyar íróijában csak Sipos. 82
