Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT SZALAY LAJOS - Orosz László: Kerényi Ferenc
Kerényi Ferenc 1944-2008 Halálának hírét nehezen hittük el. Október 2-án még a kecskeméti könyvtárban találkoztunk Vele: nemrég megjelent Petőfi-könyvéről beszélt. A hónap végét már nem élte meg. Betegségnek vagy fáradtságnak nyomát sem láttuk rajta. Ha volt: a téma, Petőfi meg a hallgatók érdeklődése, figyelme, szeretete feledtette vele. Sokszor járt, évente legalább egyszer megfordult Kecskeméten. Másutt is. A nem szakmabeli olvasókkal való találkozást, az ismeretterjesztést nem hárította el, feladatának tartotta. Elfogadta, megvalósította Horváth Jánosnak még 1913- ban megfogalmazott célkitűzését: „közössé tenni, mindenkinek osztályrészévé avatni azt a több százados műveltségi kincset, amely nélkül nincsen magyarság." Ebből a több százados kincsből Kerényi Ferenchez a XIX. század irodalma állt igazán közel, főként első felének színház- és drámatörténete, nagy alakjai közül pedig Petőfi Sándor és Madách Imre. Méltó módon legfontosabb munkáinak áttekintésével emlékezhetünk rá: föl- elevenítésével annak, ami számára a legfontosabb volt. Utolsó, 2008-ban megjelent művének a címe: Petőfi Sándor élete és költészete. Az 540 oldalas, képmellékletek egész sorát is közlő „kritikai életrajz" nemcsak azt tartalmazza, amit Petőfiről tudni érdemes vagy tudni kell, hanem mindazt is, amit másfél évszázad Petőfi-kutatása felhalmozott: élet- és korrajzot meg a művek bemutatását. Kerényi az életrajzba illesztve szólt a művekről: feltárta élményi alapjukat, megformálási módjukat, eszközeiket, nyomon követte a költő társadalmi-politikai nézeteinek alakulását éppúgy, mint olvasmányai révén is gyarapodó alkotókészségét, figyelemmel volt arra is, hogy egész életében szorongató anyagi gondjai hogyan befolyásolták költői-írói munkásságát. Mivel a sokoldalúan elemzett műveket csak címükkel jelölte, vagy egy-egy rövid idézettel mutatta be, érdemes megfogadnunk az olvasónak adott tanácsát: „tartson kéznél egy Petőfi- összkiadást, amelyből a teljes szövegről és annak környezetéről is tájékozódhat". Minden egyes adat, megállapítás, ítélet forrására - akár egyetértett, akár vitatkozott velük - a szöveg közé ékelt, zárójelbe tett rövidítéssel utalt: A források és rövidítések című fejezet tartalmazza e rövidítéseknek a feloldását, a gyakrabban előfordulókra már ennek a fellapozása nélkül is ráismer az olvasó. A kötetet bibliográfiai esszé zárja: a Petőfi-művek kiadásainak és értékeléseinek áttekintése. Korábbi Petőfi-könyveinek (Petőfi Sándor élete és kora, 1998; Petőfi Sándor, Életkép sorozat, 2002) eredményeit is felhasználta Kerényi ebben a műben, támasz110
