Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT SZALAY LAJOS - Szerdahelyi Zoltán: Az, hogy nyelvészkedünk, az egy magánügy (Vászolyi Erik ausztráliai magyar nyelvésszel Szerdahelyi Zoltán készített interjút)

megszervezését is, melynek eredményeképpen most már van elég orvosuk, ápolónőjük, szociális gondozójuk. — Hát bizony, mindezek nem tipikusan nyelvészi feladatok. Egyik volt kollégája ráadásul kroko- dilos fényképeket mutatott önről... — Amit az előbb emlegettem, az mind rendben van, azzal a szépséghibával, hogy az mind állami pénzből jött. így a feketét változatlanul parazitának tekintették, aki a fehérek támogatásából, állami pénzből él (arról persze mélyen hallgattak, hogy korábban ezeknek a feketéknek elvették az életterét, a földjüket, a szabadságukat, a megélhetésüket.) Szóval, ameddig a saját lábán nem tud megállni a fekete, addig ezek csak részmegoldások! Akkor mi a megoldás? Az, hogy találjuk meg és használjuk ki, amit mi úgy hívtunk, hogy: „local economic resources" (helyi gazdasági erőforrások). Ez mit jelent? Azt, hogy fönt, a tropikus észak-ausztrál vidéken, ahol honos faj a krokodil, állami kezdőtőkével farmokat létesítettünk, ahol krokodilt kezdtünk tenyészteni, ennek bevételét pedig a feketék kapták meg. Odafönt a trópusokon a krokodil volt a „helyi gazdasági erőforrás", kicsit lejjebb, a féltropikus vidéken, ahol nem él meg a krokodil, a teknősbéka tenyésztését vezettük be kereskedelmi céllal. Azt is el lehet adni, és akkor a pénz megint jön a feketéknek. Közép-Ausztráliában, ahol se teknőc, se krokodil, ott pedig az emu él, az ausztráliai strucc. Kiderült, ahogy az ausztrál krokodil bőre érték, úgy az emunak a bőre is az, mert szakszerű földolgozás után tisztes bevételt jelent a feketék számára. Mint az eddigiekből kitűnik, a zürjénföldi terepmunka tapasztalatait lehetett adaptálni Ausztráliában is. De nem csak a terepmunkáét. Azt, hogy én Ausztráliában krokodilokat tenyésszek, ezt az ötletet szintén a zűrjén hómezőkről vittem le. Mert a zürjéneknél létezik rénszarvas­tenyésztés meg sarkiróka- és cobolytenyésztés. És ezen az alapon működnek virágzó gaz­dasági vállalkozások. Én úgy gondolkodtam, hogyha ők tudnak rénszarvast tenyészteni északon, az arktikus zónában, és én itthon, Magyarországon tudok disznót hizlalni, akkor miért ne tudnék krokodilt tenyészteni Ausztráliában? Egyszerű következtetés. — Számomra Tanár úr példája azt mutatja, hogy sokszor nem árt, ha egy nyelvészbe gyakorlati érzék is szorul, nem beszélve bizonyos szociális érzékenységről... — Hát persze! Az, hogy nyelvészkedünk, az egy magánügy. Am a nyelvészkedés közben emberekkel találkozunk, akik segítik a munkánkat, sőt, akik nélkül nem is nyelvészkedhet- nénk. Ehhez nem kell zsenialitás: egész egyszerűen a józan paraszti eszünket kell elővenni! — A hosszú és sokirányú tevékenykedés közben csak eljárt az idő, s Tanár úr mára 75 esztendős lett. Mivel telnek a napjai? — 1995-ben nyugdíjba vonultam, és azóta magánemberként végzem a dolgaimat. Tartom a kapcsolatokat. Az én öreg, fekete haverjaim, azok olyan fiatalok, mint én, de a gyermekeik viszik tovább a zászlót. Az igazgató, akit akkoriban még én választottam ki a bennszülöttek közül 20 éves korában az első korokodilfarmon, ő még mindig a helyén van. E-mailen tartjuk a kapcsolatot - de néhanapján föl is megyek. Örömmel tölt el az, ahogy az ausztráliai őslakosok sorsa az 1970-es évektől máig alakult. Ami az ausztrál kormányokat illeti, iparkodtak tenni valamit, és nem is keveset a bennszülötteikért, és százmilliókat köl­töttek rájuk jól vagy kevésbé jól. Közben lezajlott egy nemzedékváltás őslakosaink körében is, és ez több gondot megoldott, mint amennyit nem. Nagy általánosságban a bennszülöt­tek nem csupán alkotmányos jogaikkal tanultak meg élni, hanem végre az ebből származó lehetőségeiket is kihasználják. Mai életkörülményeiket össze sem lehet hasonlítani a negy­ven évvel ezelőtti állapotokkal. Tisztességes lakásviszonyok között élhetnek, ha akarnak; egészségügyi ellátásuk, táplálkozásuk, testkultúrájuk sok mással együtt lényegesen javult. Iskolázottságuk az elemin túl is ígéretes. Munkanélküliségük jelentősen csökkent, kereső- képességük és jövedelmük határozottan javult. Az új szövetségi kormány nagyvállalkozók 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom