Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT SZALAY LAJOS - Sümegi György: Szalay Lajos műveinek a világa

va.96 Ezzel egybehangzó Baránszky-Jób Lászlónak az elemzése,97 mely szerint Szalay művészetében „minden tárgy, bármily ikonográfiái kategóriába skatulyázható mitológiai érvénnyel jelenik meg. Szalay Lajos humanizmusa Kerény Károlyéval rokon, vagy annak közvetlen-közvetett hatása alatt alakult ki. Távol áll tóle minden archeológiái mumifikálás, a tanult anyag mindig átéltként jelentkezik, és visszahat. Szalay keresztény témákat is hellenizál: a Gyermeket hordó Kristóf keresztény Hermes - leguggol és virágot tép. Evangélistái a római-görög »íróportré« hagyományához kapcsolódnak. [...] Szalay művészete mediterrán és tudatosan antropomorfikus művészet még akkor is, ha figurái a tájkép monumentalitásával lépnek elő, és kereső vonalai épp úgy beletartoznak kompozícióiba, mint az emberi mozdulat."

Mindebből nyilvánvalóvá válhat számunkra is, hogy az alkotó által személyesen átélt, megélt klasszikus kultúra, a görög-római mitológia és a Biblia mint élő valóság, mint ikonográfiái elevenség kap szerepet a rajzokban - egyre bonyolultabb formaképletekbe sűrűsödve. Különösen akkor tanulmányozhatjuk ezt egyes Szalay-rajzsorozatokon, ha ugyanazt a témát, ugyanannak az ikonográfiái típusnak a megjelenését végigtekintjük az életműben a legkorábbiaktól a legutolsóként létrejött darabokig. Pl. nézzük meg az Európa, Európa elrablása alapmítosz Szalay-rajzsorát. Az első, a legkorábbi daraboknál Európának sorsszerűén sodró erejű a bikához/Zeuszhoz ragaszkodása, a főistenben való megkapaszkodása. A nyitott műsorozat utolsó darabjain pedig már egyfajta rezignációval, belenyugvással, elháríthatatlan evidenciaként kezeli a történeteket, ráadásul úgy, hogy az Énekek éneke illusztrációsorozatába is belecsúszik az Európa-mítosz. Késői, 1980 körül keletkezett rajzain egy nagyon sajátos személyes jellegzetességet figyelhetünk meg. A korábban mindig biztos Szalay-kéz, a vonalak teremtésében rendíthetetlen rajzoló keze - látása romlása következtében98 - bizonytalanná vált. Rajzain az egymás mellé húzott kereső vonalak elengedettségében, a formák fölépítésének elaprózottabb, részletekből összetevődő jellegében érhető mindez tetten. Mégis összességében megrendítő őszinteségűek, egy nagy alkotó, egy kivételes tehetségű, a műveinek mindig erkölcsi alapot teremtő rajzoló epilógusa ez a leginkább pietás jellegűnek nevezhető utolsó műegyüttes. A csöndes szemlélődés, a történésektől távolodás lassúbb ütemű szívhangait hallhatjuk ki a fél évszázados rajzolói pálya legutolsó darabjaiból.

Szalay műveit - különböző időszakaiban - Georg Groszhoz, Pablo Picassóhoz, vagy a hazai mezőnyben Derkovits Gyula műveihez hasonlították a leggyakrabban. Bizonyosan mindegyik említett alkotó hatott, hathatott Szalay művilága fixálódására, ám egyéniségének kiütköző jegyei túlnyomóan fölismerhetőek már az 1940-es évek elejétől készült rajzain. Művész alkata, a sötéten látás és a mindenfajta jelenségek rajztollal való szüntelen boncolásában talán leginkább a spanyol Goyáéra rímelhet az egyénisége. Különleges alkati sajátossága, szemé96 Nagy Pál: Szalay Lajos rajzai. Magyar Műhely, 1967. május 15.

97 Szalay-hagyaték, Claire Phipps, San Diego, USA.

98 Un. csőlátása volt, aminek a kifejlődése fokozatosan nehezítette, majd az 1980-as évek közepétől lehetetlenné tette számára a rajzolást. Mindezt New York-i szemészorvosától, prof. Halberg Gyulától hallottam.

75