Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT SZALAY LAJOS - Sümegi György: Szalay Lajos műveinek a világa
V. Bábel tornya 8 rajz VI. A Szövetség 20 rajz Az összesen 124 rajzból 44 a Bűnbeesést, a könyv centrumában lévő fejezetet mutatja be. A VI. fejezet utolsó 10 rajza szöveg, bibliai szöveg idézése nélkül a keresztre feszítést, a fölfeszíttetés tragikumát jeleníti meg. A rajzegyüttes „mindnyájunk égető kérdéseit, eleven sebeit, saját életünk borzalmait fedi fel félelmetes erővel és döbbenetes intenzitással".87 Tornai József szerint Szalay „Adyhoz hasonlóan (és bizonyára Ady ösztönző hatására) a Biblia mitológiájában találja meg a kulcsot az emberiség alapkérdéseinek megközelítéséhez" ,88 Juhász Ferenc azt mondja, hogy a Genezis rajzaiban „Egy világteremtő ember, egy mindenség megvalósító nagy művész töpreng [...]: sorsán a világnak, mint Michelangelo prófétái".89 Perneczky Géza szerint „ezek a lapok erősek és eredetiek" 90 A mű az 1966-ban New Yorkban megjelent Genezis könyv formájában és Szalay első itthoni nagy kiállításán (Magyar Nemzeti Galéria, 1972) közvetlenül is hatott a magyar grafikára, a Kondor-generációra és az őket követőkre (Banga Ferenc stb.). 1973-as magyar kiadása Szalay utolsó és végleges hazatérésének talán az első legjelentősebb megnyilvánulása, hiszen rajzi életművének legfontosabb antológiája vált itthon is hozzáférhetővé. Összegzésül ismét Szalayt idézve: „A Genezis 124 rajza nem teológia és nem illusztráció. A művész szinte csak mint ürügyre, a szentelt szövegre felfűzte azokat a rajzait, amelyeknek az ünnepélyessége összhangban állt a Genezis vallásos komolyságával anélkül, hogy a Genezis inspirálta volna őket. Az összefüggés megérthetését persze már a Genezis szövegének grafikai interpretációi - nem illusztrációi - adták." A rajzolótól idézett, Genezise (és a maga) mentségére írott szöveg világosan jelzi: a főszereplő a rajz itt. A Bibliából kiemelt szövegrészietek, fragmentumok csupán az eligazodást, a szövegszerű betájolhatóságot segítik és egyértelműsítik. A biedermeier már volt metódust a visszájára fordítja itt Szalay: a Genezisben az elsődleges információhordozó a rajz. A képi történéshez, a rajzbani eligazodáshoz csupán segítségül hívja, kíséret gyanánt szinte csak emlékeztetőül alkalmazza a bibliai szöveget. Teszi ezt rövid idézetek sorozatán át, a rajzsor, a rajzsorozathoz alárendelt szerepbe illesztve a szövegsort. Szalay magyarországi illusztrációs munkái sorából az Ómagyar Mária-siralom, Shakespeare II. Richárdja és főleg Franz Kafka novelláihoz készült nagyszámú rajza emelkedik ki. Ez utóbbiak azzal is, hogy a kafkai (és az egészségi állapota romlása miatt hozzáadódó rajzolói) szorongást a lavírozott tusrajzok sűrű-sötét foltokkal beszegett vagy azokban megforgatott kompozíciói adekvátan fejezik ki. Életérzésben ennek ellentétes pólusán, az örök szépség oldalán jelentkeznek pl. a Babits-fordításban megjelent Erafo-rajzok és az Énekek éneke darabjai. Az alkotó vallomása ezek forrására is rámutat: „A nő testében olyan üzenet van, amit a Jóisten nem kelepcének szánt, mint ahogy egy-két szerzetes gondolja, hanem olyan üzenetnek, 87 Beck András: Genezis. Szalay Lajos Biblia-rajzai. Irodalmi Újság, 1967. febr. 15. 7. 88 Tornai József: Az Illés-nép. Szalay Lajos kiállításáról. Kortárs, 1972. december. 89 Juhász Ferenc, Új írás, 1971. október. 90 Magyar Nemzet, 1967. aug. 11. 72
