Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 11. szám - Orosz László: Hatvan éve (V.)

Orosz László Hatvan éve v. Az 1949-50-i iskolai év igen szomorúan indult számomra. Apám lappangó betegsége 1949 nyarán végzetesre fordult. Tüdőszarkómát állapítottak meg, gyógyíthatatlanul küldték haza Budapestről, az Uzsoki úti kórházból. November 1-jén halt meg, néhány nappal 58. születésnapja után. A már letűnőben levő világban szokásos tiszteletadással temették el: mint Csépának csaknem három évtizedig főjegyzőjét a községháza udvarán ravatalozták fel, utódja búcsúztatta, a temetőben a plébános. Gyakran gondoltam és gondolok arra, hogy talán idejében távozott. Türelmesen viselt súlyos szenvedéstől szabadította meg a halál, nagyobb távlatban meg attól, hogy át kelljen élnie a kommunista diktatúra teljes kibontakozását. Rákosié akkorra már a nyakunkba szakadt. Nem volt már tanácsos akár sző­kébb körben is véleményt nyilvánítani a történtekről. Csak tapsolni, éljenezni volt szabad - és egyben kötelező. Egyesítették a két fiúgimnáziumot, a volt piaristát meg a volt reformátust. Növelte ez, ha nem is a félelmet, de a bizonytalanságot meg a bizalmatlanságot mindenképpen. Ismertem ugyan - részben régi tanáraimként - az új kollégák többségét, de nem lehettem bizonyos abban, hogy mindnyájan ragaszkodnak korábbi nézeteikhez. Néhány új, ismeretlen tanár is került az iskolába. Voltak, akik többnyire titkolózva - inkább félelemből vagy számításból, mint meggyő­ződésből - beléptek a szociáldemokrata baloldallal való egyesülés óta magát Magyar Dolgozók Pártjának nevező kommunista pártba. Az egyesített iskola Katona József Gimnázium névvel egy évig a volt piarista gimnázium épületében működött. Lehet, hogy a református gimnázium volt tanárai és tanulói ezt úgy élték meg, hogy beolvasztották őket a korábbi piarista gimnáziumba. Egy esztendőre rá, amikor a piaristák visszakapták az iskolájukat, s a Katona József Gimnázium a református Újkollégiumba költözött, ellenke­zőjére fordult a helyzet. 1950-től négy évtizeden át a református gimnázium utódjának tartotta magát az iskola. Ennek a hatása máig kísért: a Katona József Gimnázium 1998-ban kiadott Jubileumi évkönyvében az iskola régi tanárai közül a reformátusoktól jöttéknek a működését ottani kezdő évüktől tüntették fel, a piaristáktól jöttékét csak az egyesítéstől, 1949-től. Annál különösebb, hogy az újraindult református gimnázium törölte múltjából az állami éveket. 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom