Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 11. szám - Podmaniczky Szilárd: A szőke galamb
Podmaniczky Szilárd A szőke galamb Tudod, mostanában minden este azzal végződik, hogy költözzünk össze, én meg csak hallgatok, mintha nem tudnám, hogy azt akarja a Balázs, hogy adjam el a lakásomat. Vagyis hát nem biztos, hogy ezt akarja, hanem az összeköltözést, hogy minden este mellettem aludjon. De hát így is majdnem minden este mellettem alszik, és engem az megnyugtat, ha reggel átmegy a sajátjába tiszta ruhákért. Ne értsd félre, nem rossz a Balázzsal, csak olyan, mintha állandóan figyelne. Mérnök, ugye, aztán nagyon odafigyel. Nekem meg kell az a kis levegő, amikor egyedül maradok és bejövök a cukrászdába, fölveszem a kötényt, meg érzem a porcukort meg a friss sütést. Ilyenkor már nem jár a Balázs a fejemben, mert én szabad embernek születtem, nem pedig valakinek valamiért. Valahogy én pontosan azt tudom élvezni, hogy mindennap újra kezdjük, minden reggel befejezzük, és este, amikor hív, akkor már jó vele találkozni. Azt meg el se tudom képzelni, hogy a Balázs költözzön hozzám, akkor is ott szuszogjon, amikor egyedül akarok lenni, hogy olyan legyen, mint egy férj. Egy férj semmire se jó, csak van, elfelejti az összes ösztönét, hogy csábítson, hogy ne mocskos pólóban jöjjön az étterembe. A férfiak olyanok, hogy megszereznek, aztán amíg nem biztos, hogy megszereztek, odafigyelnek meg csókolgatják a hasadat, de aztán beleunnak az egészbe, és nincsen bennük annyi szufla, hogy érdekesek legyenek. Én nem akarom azt megvárni, hogy elkezdje tologatni a Balázs a szekrényeket a szobában, hogy neki így jobban tetszik, ha ágyból nézheti a tévét, meg aztán nem szeretném állandóan nyitva hagyni a kihúzhatós kanapét a nappaliban. Mert, ugye, arról már leszokott, hogy a kis hálószobában aludjunk a keskeny ágyon, mert azért régen egész éjszaka meztelenek voltunk és összegabalyodtunk, és néha arra ébredtünk, hogy élvezzük az egészet, most már azért szeret az össze- bújás után hátat fordítani és horkolni, mintha ott se leírnék. Nekem se a Balázs az első férfi az életemben, még ha nem is vagyok kikapós nő, de ha nekem megtetszik egy pasas, akkor kitágul a pupillám. De azért olyan még soha nem volt, hogy az első napon lefeküdjek, engemet ne nézzen állatnak senki, hanem csak mondja el szépen, hogy ki ő, mit csinál, mennyire szereti a munkáját, és kérdezze meg, hogy szeretek-e a szabadságom alatt nyaralni a hegyekben vagy a vízparton. És az is fontos, hogy egy férfinek legyen pénze. Ha egy férfinek nincs pénze, akkor kérjen kölcsön, de legyen neki pénze. Nem kell csontgazdagnak lenni, de azért ha meglát a kirakatban egy kis vázát, 7
