Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 9. szám - Mózes Huba: Az Erdélyi Helikon és a Nyugat
Tabéry Géza, Tompa László és mások bevonásával, Húszak Céhe néven kívántak létrehozni írói csoportosulást. Feltehetően ennek a kezdeményezésnek a folytatásaként jelentette be a Keleti Újság egyik 1922. márciusi száma, hogy az írók a tervezett Petőfi-ünnepség alkalmával kongresszust tartanak Kolozsváron, és megalakítják az írószövetséget, amire azonban nem került sor. Négy év múlva Franyó Zoltán kezdeményezte, Ady Társaság néven, Aradon egy írói tömörülés létrehozását. A kezdeményezés azonban a tömörülés érdemi tevékenységének megkezdése előtt megbukott. (Vö. Mózes 1985.) 1924 márciusában hat értelmiségi - Kádár Imre, Kós Károly, Ligeti Ernő, Nyirő József, Paál Árpád és Zágoni István - jelenti be a Keleti Újság hasábjain az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadó vállalat alapításának a tervét. A Céh 1925 májusában jelenteti meg első kiadványát. Még a Céh kiáltványának a közzététele előtt felmerül egy újabb írói közösség megalakításának a gondolata. Két korabeli marosvásárhelyi lapnak a közleményei hitelesítik a későbbi tanúságokat. Az Erdélyi Barázda 1923 szeptemberében ír arról, hogy a gemyeszegi Teleki-kastély nagytermében irodalmi estre került sor, amelyen a többi közt Berde Mária és Kemény János olvasott fel saját verseiből. A Székelyföld pedig 1925 márciusában arról számol be, hogy az említettek a szászrégeni centenáriumi Jókai-ünnepségen is szerepeltek. 1927-ben Kemény János az Erdélyi Helikon antológiájaban leszögezi: „A gemyeszegi kastélyban Berde Mária megálmodta, az erdélyi irodalomra reázúduló nyomorúságok kényszerítése életre hívta az irodalom munkásainak szabad munkaközösségét: a Helikont." (Kemény 1927: 7.) Tabéry Géza 1930-ban megjelent Emlékkönyvében a következőket olvashatjuk: „Ezerkilencszázhuszonháromban, szeptember első napjaiban templomszentelés volt Gernyesze- gen. A templomszentelésre érkezőket Teleki Domokos gróf látta vendégül, s a templomi szertartás után az ő kastélyában volt nagy ünnepély irodalmi esttel [...] [...] Amikor műsor végeztével a közönség már oszladozóban volt, Berde odaállt az emelvényre, s azt mondta Teleki Domokosnak:- Itt kellene megcsinálni az erdélyi Helikont. [...] Kemény János [...] Berde háta mögött állt. Hallotta Berde felhívását, fültanúja volt a Berde és Teleki között lefolyt további beszélgetésnek, mely lényegében a gróf részéről csupán udvarias elhárítás volt. Két évvel később, ezerkilencszázhuszonöt márciusában a marosvásárhelyi írók Szászrégenben vendégszerepeitek. A színház egyik páholyában ült [...] Berde Mária, Bánffy Endre, Molter Károly, Kemény János, Dékániné Máthé Mariska. Egyszerre csak felnyitja a páholy ajtaját, s belép rajta Goga Octavian miniszter, aki valamilyen választási kampány alkalmával tartózkodott Szászrégenben [...], és elkezdődik az írók és közötte egy meglehetősen csipkelődő beszélgetés arról, hogy mik is az írók céljai azzal az úgynevezett erdélyi irodalommal. E beszélgetés közben Kemény a Goga válla felett áthajol Berdéhez, s azt kérdezi tőle, elég idősnek tartaná őt Berde ahhoz, hogy kezébe vegye a Gernyeszegen felvetett erdélyi Helikon ügyét [...]” (Tabéry 1930: 66-67.) A közösségalapítás tervét Kemény János első ízben Hunyady Sándor marosvécsi riportjának a keretében, az Ellenzék egyik 1926. februári számában említi nyilvánosan. Ugyanazon év június 17-én 28 írótársának szétküldi emlékezetes meghívólevelét, amely Ligeti Ernő Súly alatt a pálma című könyve szerint a kisebbségi magyar irodalom legjelentősebb kultúrdokumentuma. (Ligeti 1941: 88.) A helikoni tanácskozások tervezetét Kuncz Aladár juttatja el az írókhoz 1926. július 6-ai keltezéssel. Az első helikoni találkozó üléssorozatára 1926. július 15-e és 17-e között kerül sor, 19 meghívott részvételével. Az egymást követő üléseken Gyallay Domokos, Kós 56
