Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 1. szám - Kőszeghy Péter: Balassi Bálint Báthory István udvarában

Kőszeghy Péter Balassi Bálint Báthory István udvarában* 1575-ben Békés Gáspár fellázadt Báthory István fejedelem ellen. Balassa János fiát, Bálintot küldte a lázadók megsegítésére, hogy ezzel is látványosan bizonyítsa a Habsburgok iránti hűségét. A Békés támogatását szervező Rueber János kassai főkapitány - korábban Balassa János és Dobó István ellensége - ez időre már megbékélhetett Balassa Jánossal, akitől kétszáz aranyat kapott a szervezkedés támogatására. Ez azonban valamifajta hadi- kölcsön lehetett, mert Pándynál, Balassi Bálint udvarbírájánál megmaradt Rueber kötelez­vénye, s amikor a költő 1577-ben hazatért Lengyelországból, első dolgai közé tartozott a pénz visszakövetelése.* 1 Július első felében a Bekeshez igyekvő Balassi Bálint Erdély határán beleütközött a Báthory hűségén lévő Kornis Gáspár huszti kapitány lovasaiba. Összecsaptak, Balassi maroknyi seregét szétszórták, ám maga Kornis Gáspár a nyakán olyan súlyosan megsebe­sült, hogy emiatt lemaradt a kerelőszentpáli csatából, ahol Báthory legyőzte Békés Gáspár seregét. Katonáinak elvesztése után Balassi Hagymássy embereibe botlott, leütötték, elfog­ták, és Kővárra, a vajdához vitték.2 A fejedelmi udvarba került fiatalembert Báthory István nem ellenséges fogolyként, hanem barátként és rokonként fogadta. Rokonként, hiszen, mint mondtuk, Balassi Bálint édesanyja, Sulyok Anna a nagynénje volt Bocskay Erzsébetnek, Báthory Kristóf (a feje­delem bátyja, leendő erdélyi fejedelem) feleségének. Ugyanis Bocskay István és Erzsébet anyja Sulyok Krisztina volt, Sulyok Anna testvére. Báthory Kristófné tehát unokatestvére Balassi Bálintnak. A Sulyok család egyébként is kegyben volt Báthorynál, aki Bálint másik erdélyi rokonát, Sulyok Imrét, a későbbi erdélyi kancellárt küldte követül a krakkói koronázógyűlésre. A barátságos fogadtatás másik oka az apa, Balassa János személye. Tekintélye és főleg lengyelországi kapcsolatai sokat jelenthettek Báthory Istvánnak. Amikor a török tudomást szerez a félelmetes törökverő fiának gyulafehérvári tartózko­dásáról, azonnal és fenyegetőleg kéri kiadatását. Báthory azonban erre nem hajlandó: sem III. Murad szultán parancslevelére, sem Mehmet pasa, nagyvezér legelszántabb fenyege­tőzésére.3 * (Részlet a Balassi Kiadónál 2008-ban megjelenő Balassi-életrajzból) 1 Be kell valljam, hogy itt pontosan Eckhardtot követem, miközben érteni nem nagyon értem ezt a kölcsönügyletet. Eckhardt-Komlovszki, 1972, 30-31. 2 Legalábbis Bethlen Farkas szerint így történt. Vö. Bethlen, 1782, 302-303.; magyarul: Bethlen, 1982, 36. vagy Bethlen, 2004, 46. 3 Balassi, 1974, 256-257., Ungnád, 1986,168., 170-171. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom