Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 3. szám - Staar Gyula: Múló szerelem volt a matematika? (Beszélgetés Vekerdi Lászlóval; 1. rész)
- Igen, és szerencsés ember voltam, mert Petrányi Gyula professzor mellé kerültem, akit akkor neveztek ki a II. sz. Belgyógyászati Klinika élére. Ott szerettem meg úgy a betegeket, mint annak idején az erdőt.- Egy akkor ott tanuló medikus, Szállási Árpád visszaemlékezéséből idézek: „(Petrányi Gyula), a tősgyökeres pesti tanár munkatársait a helyi mezőnyből, főleg az akkor végzettekből válogatta össze. Mesteri szeme hamar megakadt egy kusza sörényű, szokatlanul széles homlokú, vékonydongájú doktoranduson, akinek lexikális tudásáról, matematikai képzettségéről és szépirodalmi műveltségéről legendák keringtek az egyetemen." Itt az ideje, hogy visszatérjünk a matematikához. Debrecenben örök barátságot kötöttél egy kiváló matematikussal, Szele Tiborral. Hogyan ismerkedtetek meg?- A debreceni Református Gimnáziumban Mester István tanított matematikára. S mint ahogyan azt Kántor Sándorné megírta a Híres matematikatanárok és tanítványok a debreceni iskolákban című szép kis könyvében, Mester István világhíres tanítványa Szele Tibor volt. Nem csoda hát, hogy amikor Mester tanár úr megbetegedett, Szele Tibort bízta meg a helyettesítésével, aki remek előadó volt. Akkoriban a tanterv nem tartalmazta a differenciál- és integrálszámítást. Mester István és Szele Tibor olyan órákat tartottak, amelyek kimutattak a fizikára. Elmondták, hogy a fizika igazából meg sem érthető differenciál- és integrálszámítás nélkül. Tankönyvünkben, melyet egy derék református pap írt, ennek persze nyoma sem volt. Az osztályfőnökünk nyíltan meg is mondta: ez a tankönyv nagyon református, de a matematikát nem lehet megérteni belőle. Itt van inkább Mattyasóvszky Kasszián, egy bencés szerzetes tanár, aki ugyan nem kálvinista, de az ő tankönyvéből megérthető a differenciál- és integrálszámítás. Na, megvettem Mattyasóvszky könyvét, azóta sajnos az is elveszett, de bizony abból sem értettem meg a differenciálszámítást. Szele Tibort kérdezgettem erről, amikor helyettesítette Mester tanár urat. Csodálkozott, miért izgat engem annyira mindez. - Mert nagyon érdekel a modern fizika, a relativitáselmélet, érteni szeretném, ahhoz kell nekem a matematika - szabadkoztam.- Hány éves voltál akkor?- 18 éves lehettem. Mindez még a szellemi újjászületésem előtti időben történt.- Szellemi újjászületés?- Sarlóska Ernő kifejezése ez, aki ragyogó elme, nagy Bolyai-kutató volt. Bolyai, a katona című kitűnő tanulmányára ma is gyakran hivatkoznak. Ezt teszi közös barátunk, Ács Tibor is, aki azután továbbvitte, kiteljesítette Sarlóska munkáját, mivel neki már módja nyílt betekinteni a bécsi hadi levéltárban őrzött dokumentumokba. Sarlóska Ernő mondta nagyon bölcsen, hogy az ember kétszer születik meg. Először, amikor a világra jön, másodszor pedig akkor, amikor ifjúvá válása során megszületik benne a szellem. Addig az ember csupán egy kedves, olykor gonosz kis élőlény.- S akiben az istennek sem akar megszületni ez a szellem?- Ott valami nagy baj történik. Az én második megszületésem a soproni éveimre esett.- Édesapád, aki a debreceni tudományegyetemen is órákat adó matematika-fizika szakos tanár volt, nem tudott segíteni neked e kérdések megválaszolásában?- Apám rettenetesen elfoglalt ember volt, rengeteget tanított, nagyon lelkiismeretesen. Ereje se, ideje se maradt arra, hogy velünk annyit foglalkozzon. Valahogyan nem jött elő, hogy nem értem a relativitáselméletet, s hogy ez engem mennyire bánt. Pedig apámat nagyon foglalkoztatták az új fizika kérdései, benne a matematikával. Irt is erről egy szellemes, kitűnő kis könyvecskét, az volt a címe, hogy Határproblémák a fizika és a filozófia köréből. Abban hosszan beszél a relativitás elméletéről, a kvantummechanikáról és a valószínűség-számítási megfontolásokról. Mindez beletartozott fő gondolkodási körébe, az akaratszabadság problémáiba, erről órákat tartott az egyetemen. 86
