Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 3. szám - Staar Gyula: Múló szerelem volt a matematika? (Beszélgetés Vekerdi Lászlóval; 1. rész)

- Igen, és szerencsés ember voltam, mert Petrányi Gyula professzor mellé kerültem, akit akkor neveztek ki a II. sz. Belgyógyászati Klinika élére. Ott szerettem meg úgy a betegeket, mint annak idején az erdőt.- Egy akkor ott tanuló medikus, Szállási Árpád visszaemlékezéséből idézek: „(Petrányi Gyula), a tősgyökeres pesti tanár munkatársait a helyi mezőnyből, főleg az akkor végzettekből válogatta össze. Mesteri szeme hamar megakadt egy kusza sörényű, szokatlanul széles homlokú, vékonydongájú doktoranduson, akinek lexikális tudásáról, matematikai képzettségéről és szépirodalmi műveltségé­ről legendák keringtek az egyetemen." Itt az ideje, hogy visszatérjünk a matematikához. Debrecenben örök barátságot kötöttél egy kiváló matematikussal, Szele Tiborral. Hogyan ismerkedtetek meg?- A debreceni Református Gimnáziumban Mester István tanított matematikára. S mint ahogyan azt Kántor Sándorné megírta a Híres matematikatanárok és tanítványok a debreceni iskolákban című szép kis könyvében, Mester István világhíres tanítványa Szele Tibor volt. Nem csoda hát, hogy amikor Mester tanár úr megbetegedett, Szele Tibort bízta meg a helyettesítésével, aki remek előadó volt. Akkoriban a tanterv nem tartalmaz­ta a differenciál- és integrálszámítást. Mester István és Szele Tibor olyan órákat tartot­tak, amelyek kimutattak a fizikára. Elmondták, hogy a fizika igazából meg sem érthető differenciál- és integrálszámítás nélkül. Tankönyvünkben, melyet egy derék református pap írt, ennek persze nyoma sem volt. Az osztályfőnökünk nyíltan meg is mondta: ez a tankönyv nagyon református, de a matematikát nem lehet megérteni belőle. Itt van inkább Mattyasóvszky Kasszián, egy bencés szerzetes tanár, aki ugyan nem kálvinista, de az ő tankönyvéből megérthető a differenciál- és integrálszámítás. Na, megvettem Mattyasóvszky könyvét, azóta sajnos az is elveszett, de bizony abból sem értettem meg a differenciálszámítást. Szele Tibort kérdezgettem erről, amikor helyettesítette Mester tanár urat. Csodálkozott, miért izgat engem annyira mindez. - Mert nagyon érdekel a modern fizika, a relativitáselmélet, érteni szeretném, ahhoz kell nekem a matematika - szabadkoztam.- Hány éves voltál akkor?- 18 éves lehettem. Mindez még a szellemi újjászületésem előtti időben történt.- Szellemi újjászületés?- Sarlóska Ernő kifejezése ez, aki ragyogó elme, nagy Bolyai-kutató volt. Bolyai, a katona című kitűnő tanulmányára ma is gyakran hivatkoznak. Ezt teszi közös barátunk, Ács Tibor is, aki azután továbbvitte, kiteljesítette Sarlóska munkáját, mivel neki már módja nyílt betekinteni a bécsi hadi levéltárban őrzött dokumentumokba. Sarlóska Ernő mondta nagyon bölcsen, hogy az ember kétszer születik meg. Először, amikor a világra jön, másodszor pedig akkor, amikor ifjúvá válása során megszületik benne a szellem. Addig az ember csupán egy kedves, olykor gonosz kis élőlény.- S akiben az istennek sem akar megszületni ez a szellem?- Ott valami nagy baj történik. Az én második megszületésem a soproni éveimre esett.- Édesapád, aki a debreceni tudományegyetemen is órákat adó matematika-fizika szakos tanár volt, nem tudott segíteni neked e kérdések megválaszolásában?- Apám rettenetesen elfoglalt ember volt, rengeteget tanított, nagyon lelkiismeretesen. Ereje se, ideje se maradt arra, hogy velünk annyit foglalkozzon. Valahogyan nem jött elő, hogy nem értem a relativitáselméletet, s hogy ez engem mennyire bánt. Pedig apá­mat nagyon foglalkoztatták az új fizika kérdései, benne a matematikával. Irt is erről egy szellemes, kitűnő kis könyvecskét, az volt a címe, hogy Határproblémák a fizika és a filozófia köréből. Abban hosszan beszél a relativitás elméletéről, a kvantummechanikáról és a való­színűség-számítási megfontolásokról. Mindez beletartozott fő gondolkodási körébe, az akaratszabadság problémáiba, erről órákat tartott az egyetemen. 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom