Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 1. szám - Orosz László: Fejcsóválás és főhajtás (Gyulai Pál és Milecz János; Emlékezés öt éve halott szerző tíz esztendeje megjelent könyvére)
Orosz László Fejcsóválás ás főhajtás Gyulai Pál és Miletz János 1882-ben jelent meg 1883-as évszámmal Gyulai Pál Katona Józsefés Bánk bánja, 1886-ban Miletz János Katona József családja, élete és ismeretlen munkái című műve. Ez utóbbi könyv kéziratát szerzője 1884. október 23-án kiadás végett benyújtotta az Akadémiának. Fraknói Vilmos főtitkár október 27-én áttette véleményezésre az Irodalomtörténeti Bizottsághoz. A véleményt Gyulai Pál 1885. február 15-i keltezéssel készítette el. Lényege: „Milecz úr munkája ilyen alakban ki nem adható." A Katona családról és Katona József életéről szóló részben „kevés oly új adatot találunk, amelyeket Katona eddigi életrajzírói ne ismertek volna". Szerinte a Miletztől lemásolt kéziratokat rövid, tájékoztató bevezetéssel ki lehetne adni a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban vagy külön füzetben. Miletz 1885. október 29-éig nem kapta vissza a kéziratát, azután is csak megismételt kérésére Fraknóitól. Talán Fraknói közbenjárására vállalta Hornyánszky Viktor „akadémiai könyvárus" a mű kiadását. (A fentiekről: Joós Ferenc: Katona József hátrahagyott kéziratainak históriája, Kiskunság, 1958, okt.-nov., 29-36.) Gyulainak igaza volt abban, hogy a Katona családjára és életére vonatkozó adatok többnyire megtalálhatók az ő korábban megjelent művében. Nem említette azonban, hogy ő ezeket éppen Miletztől vette. Erre csupán említett művének egy lábjegyzete utalt: „Milecz János 1865-ben Arany Jánoshoz, mint a Koszorú szerkesztőjéhez, Katona József emlékezete czím alatt mintegy négy írott ívnyi dolgozatot küldött be, mely néhány új adatot foglal magában Katona nemzetségéről, szülőiről, színészkedéséről, hívataloskodásáról és végnapjairól. Milecz dolgozatához Katona atyjának nyolcz levelét csatolta másolatban, melyet ez fiának írt 1810-12-ig. Arany e kéziratot átadta nekem fölhasználás végett." (I. m. 4.) Összehasonlítva Gyulai könyvét a Budapesti Szemle 1860-i 11. kötetében megjelent, azonos című tanulmányával, a következő új, Miletztől vett részleteket találjuk benne: A Katona nemzetség bemutatása (5-6) - Miletz 6-9; Katona Rocsnikéknál, idézetek atyja leveleiből (6-9) - Miletz 41-53; „Egyik költeményében [(...)] meghalt kedvesét siratja" (12) - Miletz 54-55; 1820. november 2-i bejegyzés Katona Házi jegyzékéből (173) - Miletz 67; Halász Bálint bizonyítványa (41, eredeti latin szöveg) - Miletz 63 (fordítás, az eredeti említése: 35); Katona halála, annak előzményei és következményei (175-176) - Miletz (79-86). Eltéréseik: Elszánt Ferenc Miletznél kecskeméti, Gyulainál pesti ügyvéd; Miletz szerint Katona találkozott vele, Gyulai szerint írt neki; Miletz nem írt Katona gyűrűjének visszautasításáról, Gyulai a „bitangkassza" hiánya miatti vizsgálatról. Elszánt Ferenc neve a Katona-irodalomban tudomásom szerint csak Miletznél és Gyulainál fordul elő. Miletz a költő öccsétől, Katona Sándortól hallhatta, hogy bátyjának 82
