Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 9. szám - Rigó Róbert: A zsidó vagyon sorsa Kecskeméten (1944-1949)
veszteségekkel3 több tanulmány, könyvrészlet is foglalkozik.4 Az utóbbi években Ungváry Krisztián, Kádár Gábor és Vági Zoltán foglalkozott a zsidók vagyonvesztésével a második világháború utolsó időszakára vonatkozóan, a német megszállást követően.5 Ugyanakkor egyet kell értenünk Kádár Gábor és Vági Zoltán azon megállapításával, hogy: „a kifosztás folyamata az elmúlt évtizedekben érdemtelenül kevés figyelmet kapott a magyar és a nemzetközi szakirodalomban. A gazdasági megsemmisítés történetének rekonstrukciója, az összefüggések feltárása és az eredmények monografikus feldolgozása a mai napig várat magára."6 Ungváry e témára vonatkozó írásai legfontosabb megállapításának azt tekinthetjük, hogy a „magyarországi deportálások cáfolják azt a nézetet, mely szerint a deportálásokra kizárólag az irracionális antiszemitizmus miatt került sor. Ellenkezőleg: a halálvonatok mögött minden esetben hideg és racionális gazdasági számítás állt”.7 Kutatásaink alapján ezt az állítást mi is alátámaszthatjuk. A zsidók vagyonának második világháború utáni sorsáról még kevesebb ismerettel rendelkezünk. Tanulmányunkban Magyarország német megszállásától az 1949-ig terjedő időszakra vonatkozóan követjük nyomon a kecskeméti zsidók vagyona kalandos sorsának alakulását. Feltételezésünk szerint erre a korra is igaz, hogy a régi elit internálása, meghur- colása, megfélemlítése mögött az új nomenklatúra pozíció- és vagyonszerzési törekvései is jelentős szerepet játszottak.8 Mindezeket a folyamatokat és a mögöttük meghúzódó törekvéseket dolgozatunkban Kecskemét város példáján követjük nyomon. A kecskeméti zsidóság két világháború közötti történetére vonatkozóan két fontosabb tanulmány jelent meg az utóbbi években. Szilágyi Zsolt9 tanulmányában a Kecskeméten élő zsidó elittel foglalkozik a két világháború között, Nagy István10 szakdolgozatában a zsidótörvények hatását vizsgálta a kecskeméti zsidóságra vonatkozóan. Tanulmányunkban egyrészt Magyarország német megszállását követően tekintjük át a kecskeméti zsidóság vagyonvesztését, 1944. október 31-ig, a város szovjet megszállásáig, másrészt ezen idő3 A zsidótörvények jelentős veszteséget okoztak a zsidóságnak, országosan 90 000 fő veszítette el állását ezek miatt, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a törvényeket nem hajtották végre következetesen, engedték a különféle kiskapukat a törvények kijátszására, így sok zsidó a kisebb-nagyobb veszteségek ellenére is meg tudta őrizni egzisztenciáját. Kádár-Vági: 23. o. 4 Többek között: Fejtő Ferenc: Magyarság, zsidóság; Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526- 1945; Lévai Jenő: Zsidósors Magyarországon. A vidéki zsidóságra vonatkozóan: Novák László Ferenc: A zsidóság Nagykőrösön, Végső István-Simko Balázs: Zsidósors Kiskunhalason című munkája. 5 Ungváry Krisztián: „Nagy jelentőségű szociálpolitikai akció" - adalékok a zsidó vagyon begyűjtéséhez és elosztásához 1944-ben. Értelmiség és antiszemita közbeszéd című tanulmányai és Kádár Gábor-Vági Zoltán: Aranyvonat című kötete. 6 Kádár-Vági: 15. o. 7 Ungváry Krisztián (2002/a): „Nagy jelentőségű szociálpolitikai akció" - adalékok a zsidó vagyon begyűjtéséhez és elosztásához 1944-ben. http://www.rev.hu/html/hu/kiadvanyok/evkonyv02/rmgvary.html (Utolsó letöltés: 2008. január 12.) 8 Majtényi György a Beszélő 2007. szeptemberi és októberi számában foglalkozik a szocialista elit életmódjával és vagyoni helyzetével, ebben tesz fontos utalásokat arra, hogy a kialakuló új szocialista elit a zsidó vagyon megszerzésére jelentős erőfeszítéseket tett, és arra is, hogy az új elit sok mindenben másolta a régi elit életmódját, életvitelét. Folt a kék díványon I—II. rész: Beszélő 2007. szeptember, október. http://beszelo.c3.hu/cikkek/folt-a-kek-divanyon, http://beszelo.c3.hu/cikkek/folt-a-kek-divanyon- 0 (Utolsó letöltés: 2008. január 11.) 9 Szilágyi Zsolt: Zsidó elit a Horthy-kori Kecskeméten (kézirat, BKMÖL) 10 Nagy István: A zsidókérdés Kecskeméten 1938-1943 között. SZTE BTK, Szakdolgozat, 2005. (BKMÖL) 43
