Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 9. szám - Orosz László: Hatvan éve

sására ítélt. Egy hétre rá váltott szereposztással és jóval kisebb érdeklődés mellett megismételtük a tárgyalást.

A kecskeméti népoktatási kerület szakmai továbbképző tanfolyamán a kortárs magyar líráról tartottam előadást. Máig szívesen emlékezem arra, hogy egy kiskunfélegyházi tanárnő nem sokkal később levélben kérte: Pilinszky Trapéz és korlát című versét másoltassam le és küldjem el neki, mert nagyon megfogta, s nem tud hozzájutni.

1949 nyarán úgynevezett „szaktanítói" tanfolyamot tartottak Kecskeméten. A vezetője Kardos László volt, akkor miniszteri tanácsos. Fia Eötvös-kollégista társaként ismert, lehetséges, hogy ő javasolta: bízzanak meg az egyik csoport számára a magyar irodalom előadásával. Mikor a tanfolyam kezdetén jelentkeztem nála, többek közt megkérdezte, ismerem-e a marxista esztétikát. Azt hittem, megnyugtatom azzal, hogy Lukács György több művét olvastam. Ellenkezőleg - akkor jelent meg Rudas László támadása Lukács ellen. Végül abban állapodtunk meg, hogy mondhatom, amit Lukácsnál olvastam, csak a nevét ne ejtsem ki. Persze a magyar irodalom történetének rövid, 42 órás áttekintése során Lukácsra amúgy sem lehetett volna hivatkoznom.

Előreszaladtam 1949 nyaráig. Mi, tanárok, nem naptári, hanem iskolai években gondolkodunk. Számomra a jelentős változást hozó új esztendő 1949 szeptemberében kezdődött. Nem csak számomra!

(2008)

41