Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 9. szám - Rigó Róbert: A zsidó vagyon sorsa Kecskeméten (1944-1949)
Rigó Róbert A zsidó vagyon sorsa Kecskeméten (1944-1949) Bevezetés A hazai zsidóság történetével igen sok tanulmány, könyv foglalkozott az utóbbi évtizedekben. Viszonylag alaposan feltárták a holokauszthoz vezető utat és a deportálások történetét is. Ezzel szemben jóval kevesebb információval rendelkezünk a hazai zsidóság második világháború utáni helyzetéről, bár néhány fontos alapmű, tanulmány erről az időszakról is olvasható.1 Dolgozatunkban a kecskeméti zsidóság vagyonának sorsával foglalkozunk 1944 és 1949 között. Ebben az időszakban Magyarországon egy korábban soha nem tapasztalt radikális társadalomátalakítás történt. A korábban elit pozícióban lévő családok helyzete különféle okok miatt ellehetetlenült, míg azok, akik alacsonyabb pozícióban voltak, magasra emelkedtek a társadalmi hierarchiában. Tehát az ekkor végrehajtott rendszerváltással párhuzamosan egy radikális elitváltás is lezajlott. Ez lényegesen szélesebb körű változásokkal járt, mint az 1989-90-es rendszerváltás, amely csak jóval kisebb mértékű elitváltással járt együtt. A sokat vitatott, két világháború közötti társadalomra vonatkozó Erdei Ferenc által leírt kettős társadalom modelljének felső csoportjai 1950-re szinte teljesen eltűntek. Dolgozatunkban a polgári társadalom zsidó családjainak vagyonvesztését kísérjük végig, valamint azt, hogy javaikat hogyan próbálták megszerezni az akkori elit csoportok, és hogy ennek kevésbé értékes részét miként osztották szét a fokozódó szociális problémákkal küzdő szegények között.2 A hazai zsidóság vagyonától való megfosztása korábban kezdődött, mint az általunk meghatározott időkeret, de egyrészt ez a terület viszonylag jól feldolgozottnak tekinthető, másrészt a zsidótörvények következtében bekövetkező vagyonvesztés jóval kisebb mértékű volt, mint ami a német megszállás után következett. A zsidótörvények zsidókra gyakorolt gazdasági hatásaival és az annak következtében kialakult egzisztenciális és vagyoni 1 Kiemelhetjük Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című tanulmányát, Kende Péter: Röpirat a zsidókérdésről című munkáját, a Zsidóság az 1945 utáni Magyarországon című tanulmánykötetet Karády Viktor, Kovács András, Várdy Péter tanulmányaival és Kende Péter bevezetésével, valamint Lévai Jenő munkáit. 2 Matolcsy Mátyás 12 milliárd pengőre, Kovács Alajos statisztikus 7-9 milliárd pengőre becsülte a megnagyobbodott ország területén élő zsidók vagyonát. Kovács szerint 1938-ban a nemzeti összva- gyon 20-25%-át birtokolták zsidók Magyarországon. Kádár Gábor-Vági Zoltán: 25. o. 42
