Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 6. szám - Gyáni Gábor: Szűcs Jenő, a magányos történetíró
mellett érveket sorakoztasson fel, hanem hogy az európai történeti fejlődés sajátos belső szerkezetének megértéséhez nyújtson adalékokat".27 Ezúton egészül ki a Gentilizmusba foglalt magyar etnikai közösségtudat genetikus vizsgálata az európai középkor hasonló átvilágításával, midőn „egy »reprezentatív« példán, a középkori történelemben is méltán »klasszikusnak« tekinthető francia fejlődés rövidre fogott vázlatán" (kiemelés tőlem) mutatja be, „hogy hol húzódnak... a »koordináták« lehetőségei".28 Innen lép tovább Szűcs, midőn kimutatja a Vázlat Európa három történeti régiójáról című esszéjében, hogy: „Hol húzódnak Európa belső határai?".29 Miért fontos a modern nemzeti történelmi tudat szempontjából a lineáris történeti elbeszélés konstrukciója, különösen a modern nemzetek konkrét etnikai eredetének a megállapítása? Ez a kérdés foglalkoztatja Szűcsöt utolsó, a halála előtt nem sokkal írt és publikált, némileg megcenzúrázva elsőként szintén a Valóságban közzétett izgalmas esszéjében.30 Egyik fő tézise így szól: a nemzeti tudat historizálása a középkorba, közelebbről a 18. század előtti korokba nyúlik vissza, ez él tovább, helyesebben, ez éled újjá a 19. századi nacionalizmusok jóvoltából. A szóban forgó „pre-modern tudatstruktúra" az etnogenezis és az államgenezis mitizálásán, azok mitikus posztulá- tumain alapul. Azon tehát, hogy: (1) a „középkori Európa népei olyan fiktív »ősnépekben« tanultak meg hinni, amelyeket a késő antik történeti, geográfiai és néprajzi ismeretek középkori maradványaiból írástudóik konstruáltak meg számukra; az eredetteóriák aztán annak arányában váltak mítosszá, ahogy a hit meggyökeresedett"31 Magyarországon, tehetjük hozzá, Kézai Simon 13. században keletkezett Gesta Hungarorum című munkája vetette meg ezen ideológiai konstrukció alapjait a hun-magyar rokonság feltételezését propagálva.32 Ami a további posztulátumot illeti: (2) a „másik genezisprobléma, az államé. [...] A középkor emberét nem annyira az »állam« mint olyan eredete, mint inkább az adott regnum mint »országterület« genezise foglalkoztatta."33 A genezis imént említett két elképzelése néhol egybeolvadt, máshol ellenben (mint nálunk is) egymástól különállva hatott. Magyarországon az ősfoglalás mozzanata került előtérbe; ez Pannónia Attila és hunjai által véghezvitt meghódítására vonatkozott, amit a 27 Uo. 28 Uo. 50. 29 Uő: Vázlat Európa három, 1983. 8. 30 Uő: Történeti „eredet"-kérdések és nemzeti tudat. Valóság, 1985/3. 31-49. Újraközölve: Uő: A magyar nemzeti tudat, 334-369. Mivel ez az utóbbi közlés tartalmazza a szöveget csonkítatlan formában, rá hivatkozom a továbbiakban. 31 Uo. 334. 32 Vö. Szűcs Jenő: Társadalomelmélet, politikai teória és történetszemlélet Kézai Simon Gesta Hungarorumában. (A nacionalizmus középkori genezisének elméleti alapjai). Századok, 107 (1973) 569-643, 823-878. Rövidebben újraközölve Uő: Nemzet és történelem, 413-555. A Kézai-ügyben Szűcsöt ért támadásokra válaszol a megtámadott szerző egy halála után megjelent írásában Uő: Egy vitairatról. BUKSZ, 2003. Tél, 307-313. 33 Uő: A magyar nemzeti tudat, 334. 10
