Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 4. szám - Pethő Sándor: Lovag, Halál és Ördög (Hangjáték két részben)
Pethő Sándor Lovag, Halál és Ördög Hangjáték két részben II. rész: Haláltánc 1. jelenet. Bázel, Jensen házának fogadószobája, 1893 ősze OVERBECK: (felháborodottan) Ennyi megalázás után most még a nevétől is megfosztja! (enyhe undorral a vezetéknevet hangsúlyozva) Elizabeth Förster- Nietzsche! JENSEN: A német törvények szerint sajnos joga van ehhez, Overbeck! Hiszen ő is született Nietzsche. Nekem is ízlésem ellen való, hogy Fritz nevét a sajátjában annak a szerencsétlen tökfilkónak a nevével köti össze, de őszintén szólva, nem ez, ami legjobban aggaszt. OVERBECK: Mi lehet ettől a gyalázattól rosszabb? JENSEN: Úgy tudom, hogy Elisabeth arra készül, hogy ügyvédi úton visszaszerezze Fritz még kiadatlan kéziratait. Arra hivatkozik, hogy leltárt kell felvenni a hagyatékról, hogy a gyámok, Fritz anyja és egyik Oehler nagybátyja tisztán lássanak. Talán tudja, hogy ezeknek az anyagoknak jelentős része Fritz közeli barátjánál, Peter Gastnál van. Mindketten tudjuk, hogy Gast - vagy ahogy Fritz jobb napjaiban nevezte, maestro Pietro - nem valami nagy szellem, de ép erkölcsi érzékű ember. Ráadásul Nietzschének talán leghűségesebb barátja, mellesleg az egyetlen ember, aki Fritz kézírását folyékonyan tudja olvasni. Lehet, hogy mindkét szempont közrejátszott abban, hogy Fritz utolsó kiadója, Naumann őt kérte fel az összkiadás előkészítésére. Gondolom, Elisabeth tudtával. A bökkenő csak az, hogy Naumannak a törvényesen kijelölt gyámok beleegyezése nélkül nincs jogalapja az összkiadás elindítására. Mire következtet mindebből, barátom? OVERBECK: Arra, hogy Naumannak előbb-utóbb meg kell egyeznie a törvényes gyámokkal. 53