Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 3. szám - Kapuściński, Ryszard - Szenyán Erzsébet: Lapidárium VI. (3. rész)
Mindez abból származik, hogy mivel letaglózó információs zajban, megállíthatatlanul hömpölygő adatfolyamban élünk, tudásunk töredékes, másodlagos, felületes, ismereteink csupán forgácsok, szilánkok, megrágott, felszínes keverékek, amelyek ráadásul a tudás illúzióját keltik bennünk, s azt a meggyőződést, hogy elsajátítottuk, s így rendelkezhetünk is ezzel a tudással. Az, hogy mindany- nyian hozzáférhetünk a forgalomban lévő információs forrásokhoz, önelégült álszakértőkké, amatőrökké, besserwisserekké tett bennünket, akik annál magabiztosabbak, minél kevesebbet tudnak és értenek. Constantin Noica - törekedni arra, hogy a szövegből, a képből, a zeneműből előcsalogassunk egy másik tónust, vagyis azt, ami első pillantásra nem látható, nem hallható, amit intuitív módon lehet csak megsejteni. „Gondolkodni fáradságos dolog" Henryk Elzenberg Aileen Kelly a The New York Review of Books 2003. 03. 27-ei számában Fjodor Dosztojevszkijnek Az író naplója című művéről ezeket írja: „Soha nem tapasztalt módon kapcsolódnak össze benne a fiction és non-fiction műfajok, s ezek is elképesztően sok változatban: van itt rövid elbeszélés, anekdota, személyes hangvételű emlékezés, önéletrajzi feljegyzés, beszámoló politikai eseményekről, szenzációs bírósági tárgyalásokról és más aktuális eseményekről - öngyilkossági járványról, divatba jött spiritiszta szeánszokról... Dosztojevszkij ezzel új irodalmi műfaj megteremtésére tesz merész kísérletet, olyan alkotó művészettel próbálkozik, amely inspirációból születik, ugyanakkor megmutatja a napi események időn túli jelentőségét is." Átnéztem a Time 2003. március 24-ei számát. Két dolog ragadta meg figyelmemet: az egyik: tovább tart a katonák mennybe menesztésének néhány hónappal ezelőtt elkezdett folyamata. Tart az egyenruha glorifikálása, a sisak és a géppuska dicsőítése. Propagálják egy új, zárt militáris kaszt létrejöttét - katonaságon belüli házasságokat, olyan iskolákat, ahol a gyerekeket arra nevelik, legyenek büszkék katona szüleikre. A borítón Laura Richardson alezredesnek, az Irak elleni háború egyik zászlóaljparancsnokának fényképe; a másik: minél több, minél rövidebb, kontextusából kiragadott, felszínes információ. Ez egyébként a félretájékoztatás új formája - eszköze a mértéktelen szóözön, hírbőség, áradat, szétaprózottság. Magunkról mesélünk. Mindenki mindenkinek. Leggyakrabban, legszívesebben - magunkról. Péter megint magáról mesél - gondolja Pál, miközben Pétert hallgatja. - Mikor fejezi be már végre? - türelmetlenkedik (mert ő is mondani akar magáról valamit). És figyelmetlenül hallgatja Pétert, aki untatja, egyébként is arra vár, hogy végre ő is megszólalhasson. Nyugtalan, fél, hogy valaki megelőzi, mert körülötte mindenki azt lesi, hogy sorra kerüljön, hiszen nyelve hegyén már ott az önmagáról szóló kész történet. 61
