Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 3. szám - Pethő Sándor: Lovag, Halál és Ördög (Hangjáték két részben; első rész)

getései - elé. És még valami. Ami engem illet, e beszélgetések értelmét az ön szak­mai tudása iránti minden respektusom ellenére is fölöttébb kétségesnek érzem. Nemcsak a paralysis progressiva irreverzibilitása, hanem a beteg esetében nyugta­tóként használt Sulfonal erősen szedatív természete miatt is. Ezen túl, mint tudja, a betegséggel együtt járó szellemi leépülés üteme kiszámíthatatlan. így kétséges, mennyi ideje marad arra, hogy Nietzsche úgynevezett mitológiáját megfejtse. Ezek azonban csak orvosi szempontok. Mindettől nagyobb súllyal esik latba az a körülmény, hogy akár Binswanger, akár az én engedélyem a család beleegyezése nélkül fabatkát sem ér. Ami pedig ezt illeti..., ne vegye tőlem rossz néven, mint a család felületes ismerőjének, főként Elisabeth Förster asszony beleegyezését ille­tően... (elgondolkodva)... hm... szkeptikus vagyok. (rövid szünet) A maga érdekében kérem, professzor, legyen nagyon óvatos. Olyan darázsfészekbe nyúl, amelyről még csak nem is sejtheti, milyen mérges rovarokkal van tele. (rövid szünet) JENSEN: (témát váltva) Hol találom most Nietzschét, igazgató úr? WILLE: Előírásomra újabb dózis nyugtatót kapott. Valószínűleg alszik. HANG (1): Légy résen, Dionüszosz! Hamarosan küldetésed legsötétebb órái kezdőd­nek. A megkísértés órái. NIETZSCHE: Megkísértés? Vajon mi kísérthet? Az emberek fölötti hatalom vágyát régen magam mögött hagytam... A gonoszban pedig nem hiszek. HANG (3): Én mint pap mondom neked fiam, hogy rosszul teszed. A gonosz a keresz­tény teológia leghatékonyabban működő hipotézise. Sötét jolly joker, akit a legjámborabb hívő is bármikor előhúzhat eszméi kártyapaklijából, ha az értékek csatájában vesztésre áll. Teológiai szempontból akár meg is engedhetjük a gonosz létezését, akkor se hidd, hogy olyan ravasz próbák elé állíthat, mint azok a halandók, akik eszközül használják őt a megkísértésedre. NIETZSCHE: Akkor hát emberek által érkezik a megkísértésem? HANG (2): (enyhe gúnnyal) Maga nem túlságosan éles eszű ahhoz, hogy filozófus legyen, kedves Nietzsche. Aki ennyire fél az emberektől, mint maga, azt sikerrel csak emberek kísérthetik. NIETZSCHE: Felér-e még hozzám az emberek kísértése? Vonuljak a pusztába és böjtöljek negyven napig a kedvükért? Változtassam kenyérré a köveket, vagy csendesítsem le a háborgó tengert? Halottakat támasszak fel? HANG (3): Halálos gőg lenne a mi Uruk csodáinak megismétlésével próbálkozni, Fritz. HANG (2): És nem is mindenki számára meggyőző, mint azt az evangéliumokból tudja. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom