Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 3. szám - Pethő Sándor: Lovag, Halál és Ördög (Hangjáték két részben; első rész)

OVERBECK: (döbbenten) Legyőzni a kereszténységet...? Szegény, drága barátom... NIETZSCHE: (ügyet sem vet rá) Nevemhez ez a tett úgy tapad hozzá a tör­ténelemben, mint Pilátus kezéhez a Názáreti vére. Tettem örökre kizárt az emberiség köréből. Bizony, barátaim, semmi szükség többé a kereszthalált halt Istenre! Művemet, Az Antikrisztust, melyben ezt a rettenetes feladatot elvégez­tem, egykor még úgy fogják emlegetni, mint az új világkorszak bibliáját. Nem is sejtik majd, milyen sértő számomra ez az összehasonlítás. (nevetve) Biblia?! Aljas egyházpolitikai szempontok szerint összelapátolt, rossz stílusban írt fércművek zavaros egyvelege! Hol van ez ahhoz, amit én, Friedrich Nietzsche ajándékoztam azoknak, akiknek füle számára száj vagyok?! A Zarathustrám négy része örökre a történelem lomtárába süllyeszti a négy keresztény evangéliumot! JENSEN: És mit helyez az új isten a legyőzött keresztény csordamorál helyére? NIETZSCHE: Az új vallás forrása csakis maga a jón és a rossz megkülönbözte­tésén bátran túllépő, emberfölötti ember lehet. HANG (1): Vajon nyilad nem lő-e túl a célon? Száj vagy-e igazán e fiilek számára? NIETZSCHE: (a Hanghoz, ingerülten) Hallgass már! Elég volt negyven év a két­ségekből! Új hangot! Hódolatot és dicséretet várok tőled! Ahogy illik. JENSEN: (feszült érdeklődéssel) Kivel beszélsz, Fritz? NIETZSCHE: (zavarban) Senki... nem fontos... egy régi... barát... vagy olyas­féle... Néha vitatkozunk, máskor tanácsot ad nekem... (halkan, bizalmasan) gyűlöli Lámát. De ezt ne mondjátok el neki! (elbizonytalanodva) Tudjátok ki Láma? OVERBECK: Persze, hogy tudjuk, Fritz. Elisabeth, a húgod. NIETZSCHE: (meg sem hallja, az előző gondolatot folytatva) A természetben minden teremtett valami önmagánál nagyobbat. Éppen az ember ne lenne erre képes? Nem, barátaim! Az emberfeletti emberé a jövő. OVERBECK: És az Isten? NIETZSCHE: (kioktatóan) Isten meghalt a régi morállal. Amíg élt, az ellene elkövetett vétek volt az elképzelhető legnagyobb. Ám vele együtt kihaltak az elle­ne vétkezők is. Ezért a legnagyobb vétek most az, ha hűtlenné váltok a földhöz. Ne higgyetek azoknak, akik a túlvilág vérszegény árnyainak ígéretével hiteget­nek benneteket! Méregkeverők ők egytől egyig! JENSEN: Miféle teremtmény az emberfölötti ember? 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom