Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 3. szám - Pethő Sándor: Lovag, Halál és Ördög (Hangjáték két részben; első rész)

JENSEN: Én is emlékszem erre az esetre. Morfiumot kaptál akkor, Fritz.

NIETZSCHE: ...attól viszont álmomban minden éjszaka odaállt az ágyam lábához az a rettenetes fekete alak. Nem volt arca. Mint az ágyúgolyótól széttépett katonáknak a porosz háborúban. Artikulálatlan, nem emberi hangon kiabált velem. Minden éjjel a félelemtől izzadtan zokogva ébredtem, és könyörögtem, hogy múljon már el a fájdalom. Azt hittem, a fájdalommal ő is elmegy... De sokszor még ma is visszajár. (elgondolkozva) Akkor még nagyon fiatal voltam, és nem ismertem fel, hogy az istenektől rám bízott feladat új eszközt kíván: a legvidámabb egészséget. Még vagy húsz évet éltem betegen, vaksin, könnyes, gyulladt szemmel, gyötrő fejfájással. Mérgeket hívtam segítségül az álmatlanságom elűzésére. Közben köröket vontam magam köré, bizony, szent határokat. Egyre kevesebben kapaszkodtak velem az egyre magasabb csúcsokra. Én pedig egyre szentebb hegyekből építettem egyre szé- dítőbb magasságú hegységeket. És most felértem a legmagasabb csúcsra. Oda, ahonnan a legmesszebb látni.

JENSEN: Elmondod nekünk, mit látsz?

NIETZSCHE: A legvidámabb és legegészségesebb világot, amelyet én hoztam el nektek. Ebben az új világban már nincs helye a jónak, és nincs helye a rossznak. Túl van ezeken.

JENSEN: Úgy érted túllép a morálon?

NIETZSCHE: A régi, dekadens morálon. Egykor, még az új tanítás előtt, a jó feltételezte a rosszat. Ha jobban meggondoljuk, nem is tehetett mást, mint azt, hogy kijavítandó hibának bélyegezte. Ezzel viszont leértékelte, és megfosztotta a méltóságától. Értitek? Magát tolta fölébe, és orcátlan bátorsággal megbélyegezte. A jók, barátaim, soha nem az igazság nyelvén beszélnek. Nem tudnak teremteni, csak tagadni. Bizony mondom néktek, a világ rágalmazói ők. Az új tanítás elevenen lüktető szíve: túllépés a jó és a rossz ellentétén!

OVERBECK: És a kereszténység? Mi marad így a kereszténység majd kétezer éves üzenetéből?

NIETZSCHE: Értsétek meg jól: a kereszténység az új tanítás legnagyobb ellensége. A csordaállattá züllesztett ember erkölcse. A világ úgynevezett jó szerinti megítélésének Káin-bélyegét a kereszténység égette a bőrünkbe.

JENSEN: A te feladatod ennek az új tanításnak a hirdetése?

NIETZSCHE: (beteges pátosszal) Ó nem, sokkal több, barátom. Az új isten parancsára először azt a feladatot kellett elvégeznem, melytől eddig mindenki szűkölve visszariadt. Le kellett győznöm a halálos ellenséget: a kereszténységet.

15