Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 2. szám - Vári Attila: Immaculata, avagy ki volt a szeplőtelen?

len, olyan hatalmas eszmét szolgálnak, hogyha kell, akár a legnagyobb hegyet is képesek szoborrá alakítani.

Apja dolgozószobájának falát nézi. A mandzsu selyemrajzot, amelyen legyezője mögé bújt alak hajfürtje látszik, s a kéz, amely a legyezőt tartja. Tudatosan kezdi fölfedezni a kihagyásban, az elhallgatásban rejlő értéket, s most már tudja, hogy miért undorította a magamutogató, szexuális felkínálkozásokkal teli modern „táncköltemény". Nem kell ebből a világból, a világnak mindent megmutatni.

Krúdyt olvas, elragadja a nyelvi szépség, s véletlenül kerül kezébe Márai könyve, a „Vendégjáték Bolzanóban", s rádöbben, hogy a szerelem értéke a titokban rejlik, s kezdi megérteni annak a mondásnak mély bölcsességét, hogy a lényeges a szemnek láthatatlan.

Gimnazista, s a háború közelsége, a gyakori légiriadók egyre közelebb viszik a valláshoz. Nem fiúzik, mint osztálytársai, s már a balettben sem érez olyan gyönyört, mint eleinte. És mert egyre több ismerősük gyászol, egyre több barátjuk tűnik el a fronton, a halál közelségét érzi. Még nem tudja, hogy a szalon ablakából, mintha filmet látna, egy novemberi napon végignézi majd szülei kivégzését. Nem fogja érteni, hogy miért veti le anyja a bundáját, miért csatolja le apja a karóráját, miért vetik le cipőiket, s miért lépnek a rakpart szélére a nyilasok fegyvere elé.

Látja, de nem érti, s nem fogja megtudni soha, hogy az apját állandóan pum- poló dilettáns költő viteti el őket, fekete hajukkal, olaszos, görögös vonásaikkal bizonyítva, hogy zsidók.

Szomszédjuk, egy vidéki földbirtokos rohan az emeletre Violáért. És fejvesztve viszi be abba a kegyesrendi zárdába, amelynek testvérhúga a rendfőnöke, s a lány agya leblokkol, nem jut el a tudatáig, hogy szüleit megölték, hogy magára maradt, s még akkor sem tudatosan cselekszik, amikor az orosz előőrsök betörik a rendház kapuját, s ő tökéletes oroszsággal akarja elmagyarázni nekik, hogy ez egy zárda, itt csak apácák vannak, nincsenek katonák, fegyverek.- Orosz vagy? - kérdi a tiszt, s nem hiszi, hogy Viola magyar, hogy irodalmias kiejtését nem emigráns orosz családjában tanulta, s ki akarja rángatni az utcára, letépi ruháját, s amikor a félmeztelen lány teljes erejéből ágyékon rúgja, géppisztolyával hasba lövi, egész sorozatot ereszt belé.

Viola túléli. Roncsolt gerinccel, bénán él néhány évig az apácák között, leteszi az egyszerű fogadalmat, s a votum simplex révén Immaculata nővérként tagja lesz a rendnek, amelyet néhány év múlva erőszakkal feloszlatnak a kommunisták. Őt nem deportálják. Kórházról kórházra, otthonról otthonra viszik, hogy aztán túl a negyvenen megtalálja Áronban azt, akihez úgy ragaszkodhat, akit úgy szerethet, hogy sem szüzességi fogadalmát, sem szülei emlékét nem homályosítja el ez a testetlen, csupán lelkében élő szerelem.

Megérkezik Áronhoz az amerikai tanácsos, hozza a Bank of California számla- kivonatát másfél millió dollárról, de megjön váratlanul, igénybejelentés nélkül a korona hazaszállítása előtti napokban a kártérítése is. Visszamenőleg a MAORT kutatói fizetése. Forintban csillagászati összeg, s Áron elmondja Violának a tervét, a művelhető kertet, a szabad életet a berkendi völgyben, Herczeg nagyapa

40