Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 11. szám - Borbás Andrea: Az Ady-ciklusok terebélyes családfája
a minden nő szerelmét éneklő költeményekben úgy folytatódik A Halál rokona hangulat- világa, hogy felidézi az első kötet első ciklusának, a Léda asszony zsoltárainak miliőjét, s eközben Léda elveszíti egyeduralkodó szerepét. Míg eddig Léda a „minden nőt" jelentette a lírai én számára, addig itt a minden nő szerelmét megörökítő versek mellett más nőalakok jelennek meg a múltból. A Hideg király országában című ciklusban már egyértelműen A Halál rokona verseinek „leszármazottait" olvashatjuk. Az Illés szekerén kötetet záró A muszáj Herkules, Az ős Kaján tovább terebélyesedéseként jött létre. A Szeretném, ha szeretnének kötet újra újdonsággal, mégpedig kurucversekkel, azaz pontosabb fogalmazás szerint jelentős számban kurucverseket is tartalmazó ciklussal indul, Esze Tamás komája cím alatt. Kurucverseket tartalmaz ez a ciklus, de nemcsak kurucverseket, hiszen olyan költemény szerepel a ciklus zárlataként, azaz hangsúlyos helyen, mint a Föl-földobott kő. (S olyan nem „kurucos" versek olvashatók még itt, mint az Ond vezér unokája, A Dál-kisasszonyok násza, a Hajó a ködben, a Négy-öt magyar összehajol vagy a Zilahi ember nótája.) A „kurucosság" tehát itt még nem olyan hangsúlyos, mint A halottak élénben lesz, ezeket a verseket leginkább Az utca éneke folytatásaként olvashatjuk - hiszen az a ciklus a kurucos hangvételű Dózsa György lakomájánnal indult. E ponton kiválóan megfigyelhető a szerző mint szerkesztő munkája, aki a két rokon ciklus csoportot a két parasztvezér személyével köti össze. A negyedik kötetben a Léda-versek két ciklusra szakadtak: a Két szent vitorlás tartalmazza a Léda-szerelem ihlette darabokat. S nemhiába a „hűlő Hold" a csillaga ennek a szerelemnek, itt először nem szerepel a „Léda" név a ciklus címében. A másik szerelmes ciklus A Hágár oltára, melyben a versek a szerelemről általában vallanak. Eddig minden nőben Lédát énekelte meg, most felbukkannak más nőalakok is - egyelőre a múlt távolából. A vén komornyik című ciklust leginkább mint sorsértelmező költeményeket tartalmazó ciklust címkézhetjük, elsősorban a korábbi halálciklusokkal mutat rokonságot. Az Illés szekerén A muszáj-Herkulese, A harcunkat megharcoltuk ciklusban folytatódik az 1909-es kötetben. A plebejus hangot megütő A Jövendő fehérei című ciklus előképeit A magyar Ugaron, majd A magyar messiások című csoportokban keressük, amennyiben a hazai viszonyokkal szemben tanúsított harcos magatartás köti össze ezen ciklusokat. Az áldott falusi köd című verscsoportban, ahol a falusi világ kap önálló ciklust, A daloló Páris versei fordulnak a visszájukra. A kötet leginkább halállal telített ciklusa, az Egyre hosszabb napok, itt A Halál rokona versei folytatódnak. A Sion-hegy alatt istenes ciklusa pedig az 1909- es kötetben, a Rendben van, Úristen cím alatt lel folytatást. A szerző mint szerkesztő munkája jelenik meg a tudatos kötetszerkesztés azon mozzanatában is, hogy az Új versek négy ciklusa után a további kötetek mind páratlan számú ciklust tartalmaznak, ezáltal lehetővé téve, hogy ne csak a kötet elejére és végére, hanem a közepére is kerülhessen egy hangsúlyos verscsoport. Gyakorta idézett állítása az Ady-szakirodalomnak, miszerint Adyt csak a meg nem írt versei érdekelték igazán, az elkészültekkel nem volt türelme érdemben foglalkozni. A ciklus- és kötetszerkesztési gyakorlatában ugyanez a tendencia érhető tetten: a kibontakozás köteteiben egészen a Szeretném, ha szeretnének kötetig bővült a ciklusok száma, A Minden-titkok verseiben pedig Ady összefoglalta a legfontosabb témacsoportokat. A középső korszak három verseskönyvében ezzel szemben Ady Földessy Gyulára bízta a ciklusbeosztást, illetve a kötetépítést. Ezen kötetek ciklusai, ahogy Kenyeres Zoltán fogalmaz, „a már szinte megszokott - mint Németh László írta: »rovatszerűvé« vált - témacsoportokat tartalmazta"20 Levonhatjuk a következtetést: a ciklusok építése, azaz ahogy láthattuk, széttöredezése is csak addig érdekelte Adyt, amíg újabb témákat tudott elővarázsolni: a Szeretném, ha szeretnének kötetben szerepel a legtöbb téma, a legfontosabb témák megjelen20 Kenyeres Zoltán: Ady Endre. Bp., 1998. 52. 57
