Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 11. szám - Borbás Andrea: Az Ady-ciklusok terebélyes családfája
nek még egyszer a A Minden-titkok verseiben, mely után a ciklusok témáját tekintve már nem gazdagszik újabb elemekkel az oeuvre. Véleményünk szerint a ciklusok fentebb kifejtett széttöredezésének hátterében a Kocsiút az éjszakában című versben megfogalmazott élmény: „Minden Egész eltörött," jelenik meg, - mely egyben a premodern korszak alapérzését fejezi ki.21 Gintli Tibor a Minden-élmény jelentőségéről írva így fogalmaz: „Az Ady-líra motívumsokasága keresésként értelmezhető a Minden egyetlen letéteményesének megtalálására. [...] Ady lírájának egymást látszólag kölcsönösen kizáró szélső pontjait a Minden élmény elérésére való törekvés kapcsolja össze.”22 Gintli Tibor A Minden-titkok versei című kötettől tartja igazán tudatosnak ezt a törekvést. Véleményünk szerint A Minden-titkok versei című kötetig Ady számba veszi, mintegy összegyűjti azokat a motívumokat, melyek összessége megközelítheti a Mindent. Szabó Richárd23 mutatott rá, hogy lírájában Ady a Sóhajtás a hajnalban című versben jelöli először az élet teljességét a „szent minden" kifejezéssel. A teljes élet élésének lehetősége itt a szerelem, az érzékiség és az arany motívumokhoz kötött. Az 1906-os Vér és arany című vers kinyilatkoztatja: „Én tudom, állom, hogy ez: a Minden." Az 1909-es Csókokban élő csóktalanok című vers ezzel szemben már leszámol a teljes élet és a szerelem azonosításával: „Túl vánkoson, leplen, ingen, / Sírva láttuk meg: ez se Minden." A szerelem-motívum egyedül nem visz célba, más is szükséges mellé. Érdekes filológiai adalék erősíti ezt a leszámolást: Ady a Léda-szerelem kezdetén igen gyakran használja Brüll Adélhoz szóló leveleiben a Minden/Mindenem megszólítást, 1909- től azonban egyre ritkábban. A szerelem-, érzékiség-, arany-motívumot Az Illés szekerén kötet az istenélménnyel tovább bővíti. Tehát az újabb és újabb motívumok felbukkanásával nem arról van szó, hogy a motívumok egyesével próbálják „befogni a mindenséget", inkább azt mondanánk, egymáshoz adódva kísérlik elérni a teljességet. Másképpen megfogalmazva a kibontakozás köteteiben nem a Minden egyetlen letéteményese kerestetik, hanem a motívumok sokasága együtt jeleníti meg a teljes életet. így értelmezésünk szemben áll Gintli Tiboréval (legalábbis a kibontakozás köteteiben), aki az Ady-líra tragikus kudarcra ítélt vállalkozásáról beszél, arról, hogy a Minden elérhetetlen a lírai én számára. Meglátásunk szerint tehát a kibontakozás kötetei a Minden-élmény eléréséhez vezető motívumok mintegy felsorolásai, úgyhogy a Minden-élmény eléréséhez az újabb motívumok hozzáadódnak az előzőekhez, ezért is zárja ezt a korszakot A Minden-titkok verseiből című kötet, ahol az előző kötetek motívumai még egyszer felsorakoznak, bemutatva azon motívumok összességét, melyek a Mindenség eléréséhez szükségeltetnek - ahogy Balázs Béla írja Naplójában: „Minden! Minden! Minden! Ez a jelszó! Az egyet úgyis elvesztettem örökre. Abban már énnekem csak nem lesz részem, úgy látszik. Egy nem - hát minden!"24 A Minden-titkok versei című kötet címadása ugyancsak érdekes a teljesség, a teljes élet kérdésének szempontjából. A kötet 1910-ben jelent meg, előtte az egyes verseket folyóiratokban publikálta a szerző A Minden-titkok verseiből főcím alatt. A kötet első kiadása szintén A Minden-titkok verseiből címet viselte. A második kiadásban azonban eltűnt a toldalék, a következő kiadások és a gyűjteményes kiadások pedig következetesen a második kiadást 21 Kenyeres Zoltán: lm, 44. (A Kenyeres Zoltán által is idézett Hofmannstahl a Lord Chandos levelében így ír: „Minden részeire bomlott előttem, a részek megint részeikre és semmi sem akart egy fogalom alatt megférni. A szavak egyenkint úszkáltak köröttem; szemekké folytak össze, rám bámultak és vissza kellett rájuk bámészkodnom.” Hugo von Hofmannsthal: Levél. In: Uő.: Két tanulmány. Bp., 1934. 40.) 22 Gintli Tibor: lm, 39., 35. 23 Szabó Richárd: Ady Endre lírája. Bp., 1945. 80. 24 Balázs Béla: Napló. Bp., 1982.1. kötet, 382. oldal 58
