Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 11. szám - Borbás Andrea: Az Ady-ciklusok terebélyes családfája
A daloló Páris Szűz ormok vándora Áldott falusi köd Rendben van Esze Tamás komája A harcunkat Úristen megharcoltuk Mint már említettük, Ady egész első kötetét Brüll Adélnak, költeményei Lédájának dedikálta, ezt a gesztust azáltal is hangsúlyozva, hogy a Léda-verseket tartalmazó a Léda asszony zsoltárai című ciklust a kötet elejére emelte. Az Ady-életműnek ugyanis feltűnő sajátossága, hogy az első, az utolsó és a középső helyre sorolt ciklusok, illetve versek mindig különös jelentőséggel bírnak a kompozíciókban. A teljes élet keresése során az Új versek időszakában tehát különös jelentősége van a szerelem motívumának, míg a második kötetben, mint majd látni fogjuk, más (a halálmotívumot középpontba állító) művek lépnek előtérbe: a Lédához írt versekből összegyűjtött ciklus, A Léda aranyszobra, már nem kap hangsúlyos helyet a Vér és aranyban, utolsó előttiként olvasható. Ami a kötetszerkesztést és a köteteket nyitó verseket illeti, a Vér és aranytól kezdve, a kötetek elejére mindig az újdonságot hozó versek csoportja kerül, így a Vér és arany a „halálverseket" tartalmazó A Halál rokonával indul, Az Illés szekerén az istenes verseket tartalmazó A Sion-hegy alattal, a Szeretném, ha szeretnének pedig a kurucos Esze Tamás komájával. Ezeknek az újdonságot jelentő csoportoknak azonban minden esetben megvan a csírája az előző kötetben. A Vér és arany halálversei például a korábbi Léda-versekbe kevert halálgondolat önálló csoportba gyűjtött költeményei, azaz a szerelmes versek széttörése révén keletkeztek. Az Új versek második ciklusa, A magyar Ugaron, a Vér és arany kötet A magyar Messiások verscsoportjában folytatódik. Az 1906-os kötet harmadik ciklusa, A daloló Páris, pedig köteteken át folytatás nélkül marad. Nem így a Szűz ormok vándora, mely azon versek együtteseként is, melyek nem fértek be a többi ciklusba, tovább terebélyesedik: a Vér és aranyban található Az ős Kaján és a Mi urunk: a Pénz is innen eredeztethető. A Szűz ormok vándora című ciklusban ugyanis azon költemények mellett, melyek a költői én hitvallását tartalmazzák, s melyekre a cím is utal, igen sokféle vers került, talán éppen ezek ciklusokba rendezésének nehézségéről írta Ady egy Színi Gyuláról íródott kritikájában: „Önkényes, kegyetlen, muszáj ciklusokba-osztás volt ez, óh, én erről tudnék beszélni, ha helye, ideje, Hiedelme volna. "19 Az ős Kaján mindkétféle szempontból folytatása a Szűz ormok vándorának: az alkotási folyamatot középpontba állító költemények mellett (Özvegy legények tánca, Sárban veszett hó, Az ős Kaján) a többi ciklus kereteit feszegető versek kerültek ide. Az Illés szekerén kötet ismét újdonsággal: istenes versekkel indul, melyek A Sion-hegy alatt cikluscím alatt olvashatók. A téli Magyarország ciklus A magyar Ugaron (s ezáltal A magyar Messiások) folytatását tartalmazza, a Léda ajkai között a Léda asszony zsoltárai és A Léda aranyszobra „leszármazottja". Az utca éneke ismét újdonságot, új témát hoz a forradalmas versek csoportjával, s mivel a kötet élére nem kerülhetett, a közepén helyezkedik el: előtte, utána egyaránt három ciklus szerepel. A Halálvirág: a Csók című ciklusban, ahogy az Új versek Léda-ciklusában, a szerelem és a halál kapcsolódik össze - ezekben 19 Ady Endre: Színi Gyula. Nyugat, 1909. jan. 1. 56
