Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 11. szám - Borbás Andrea: Az Ady-ciklusok terebélyes családfája

tudatban, zsenialitásban, modernségben, a test esendőségében és a környezet értetlenségében."8 S ami a versek ciklusokba, kötetbe szerkesztését illeti, egy el nem hanyagolható kapocs is összefűzi Csokonait, Balassit, illetve Adyt. Mégpedig az a tény, hogy mindhárom költő egy-egy hölgy által ihletetten hozta létre a maga versgyűjteményét: Balassi az összes világi versét Losonczy Anna iránti szerelmének rendelte alá,9 Csokonai Vajda Juliannába szerelmesen állította össze a Lilla-verseket, Ady ajánlása pedig így szól az Új versek előtt: „E versek mind-mind a Léda asszonyéi". Ady ezen gesztusából tehát nagy bizonyossággal feltételezhető, hogy korábbi mintát, talán éppen Csokonaiét, esetleg Balassiét követett. (Érdekes megjegyezni, hogy olvasmányai közül a legnagyobb hatást jórészt a szerkesztett versesköteteket összeállító szerzők tették rá; egy prózai írásában Ady Kisfaludy Sándort, Byront, Vajda Jánost is kiemeli: „Hétéves koromban kaptam nem éppen jól választott ajándékképp Kisfaludy Sándor összes verseit; nekem ez a megnyílt mennyország volt. (Most jut eszembe, hogy Csokonai Vitéz Mihályt majdnem legsűrűbben forgatom ma is könyveim közül, s ő is nagyon fiatal koromban mámorosított meg.)"10

Ám ha Ady cikluskompozícióinak ihletőit keressük, elsősorban a francia szimbolisták, különösen Baudelaire említendő. Hiszen a ciklusos elrendezés Baudelaire óta nyert új jelentőséget a verseskötetekben, ráadásul a Les Fleurs de mai szerzőjéhez hasonlatosan Ady is zárt szimbólumrendszert épít ki köteteiben, melynek a ciklusok csak külső kifejezései.11 S nem utolsósorban akár Baudelaire, Ady is ajánlással, illetve egy kiemelt költeménnyel indítja az Új verseket.12 (Majd további köteteit is.) Ráadásul az Új versek utolsó verse, az Új vizeken járok visszautal Baudelaire 1861-es kötetének utolsó verséhez (Az utazás), amely így végződik: „Csak az ismeretlen ölén várjon az Új”. A Baudelaire-i kérdésirányt az is erősíti, hogy az Új vizeken járok egyes motívumai értelmezik is a francia költő Az utazás című versének egyes passzusait (pl. Baudelaire-nél: „Mindegy pokolba szállani vagy égbe", Adynál: „Hajtson Szentlélek, vagy a korcsma gőze", míg mindkét zárlat az újdonság érzését helyezi kilátásba).13

Fent idézett, olvasmányairól valló írásában Ady Baudelaire-t is szerepelteti felsorolásában, többször említi levelezésében, s számos cikket írt róla. Baudelaire A romlás virágai című kötete tudatosan szerkesztett egész, hat ciklusa: a Spleen és Ideál, a Párizsi képek, A bor, A romlás virágai, a Lázadás és A halál a darabjaira hullt létet próbálja rehabilitálni.

2. „Minden egész eltörött" - Az Új versek négy ciklusától a Szeretném, ha szeretnének kilenc ciklusáig

A darabjaira hullt lét kulcsszó az Ady-oeuvre-ben is; számos monográfiában és cikkben leszögezték már,14 hogy a teljesség keresése s megragadásának kísérlete egy olyan mozzanat az Ady-lírában, mely egész költészetét összefogja. A szerző maga így vall erről

8 Schiller Erzsébet: „Szimat és ízlés". Bp., 2005. 48—49.

9 Szentmártoni Szabó Géza: Balassi kötetkompozíciójának rejtelmei. Itk, 1999. 635.

10 Vallomás olvasmányairól

11 Vezér 157.

12 Vezér 147.

13 H. Nagy Péter: lm, 74.

14 Többek között: Benedek Marcell: Ady-breviárium L, Bp., 1924. 208.; Schöpflin Aladár: Ady Endre, Bp., 1934.64.; Komlós Aladár: Az új magyar líra, Bp., 1928., 57.; Gintli Tibor: A Minden-élmény jelentősége Ady lírájában. It. 1994/1-2. 33A5.

54