Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 11. szám - Borbás Andrea: Az Ady-ciklusok terebélyes családfája
Borbás Andrea Az Ady-ciklusok terebélyes családfája „Nincs költő, nincs egyáltalában semmiféle művész, akinek műve elszigetelt magányosságában értelmezhető. " (T. S. Eliot1). Kanonikus kötetminták A verseiket tudatosan kötetbe rendező szerzők szerkesztői eljárásai számos kérdést felvetnek. így van ez Ady Endre esetében is, aki fő motívumait, témáit, és az ebből szerveződő ciklusait első négy kötetében négyről kilencre növelte. Németh László Két nemzedék című művében a ciklusok ezen osztódását hasonlította családfához.2 Tanulmányomban ezt a családfát ábrázolva Ady főbb kötetkompozíciós eljárásait térképezem fel. Mindenekelőtt érdemes megvizsgálni, milyen kanonikus kötetminták állhatták Ady rendelkezésére. Ehhez azonban figyelembe kell vennünk azt a meg nem kerülhető tényt, miszerint az irodalmi hatások Adynál mindig másodlagosak, hogy igen bonyolult az Ady-líra tradícióhoz való viszonya. „Mert míg a legtöbb vers (főleg a korai pályaszakaszban) a múlt tagadását nyilvánítja ki,3 a múltban visszahúzó erőt lát, addig az irodalmi hagyomány több komponensét be is építi a szöveg jelképzésébe. "4 Bár a szerkesztett verseskötet s a ciklusok már a hellenisztikus korban megjelentek,5 Ady ciklusainak eredetét nem érdemes ennyire korban távol keresnünk. „Az egyes költeményeket önéletrajzféle, nagyobb egységbe összefogó lírai ciklusok teremtésének szándéka [...] Batsányi Kufsteini elégiái óta nálunk is úgyszólván a levegőben volt, bár csak a Himfy megjelenése után vált igazán divatossá. ”6 Kisfaludy Sándor hatott is Adyra, de elődöket keresve talán Balassit, de inkább Csokonait már nagyobb határozottsággal nevezhetjük meg. Sinkó Ervin véleménye szerint Csokonai Vitéz Mihály „a kötet kompozíciója iránti érzékével, megkomponálá- sának művészetével Ady Endre egyetlen és példátlan elődje a magyar irodalomban."7 (Érdemes mindazonáltal megjegyezni, hogy Sinkó Ervin könyvének megjelenése óta Gerézdi Rábán nyomán Horváth Iván amellett érvelt, hogy Balassi egész életművét kívánta szerkesztett egésszé alakítani.) Ami Csokonait illeti ráadásul, ha a ciklusépítkezés terén nem is, de sok más területen Ady maga is több helyen, prózában és lírában egyaránt vall kettejük rokonságáról: „Ady párhuzamot talál Csokonai és saját maga között származásban, magyarság1 T. S. Eliot: Hagyomány és egyéniség. In: Uő.: Káosz a rendben. Bp., 1981. 63. 2 Németh László: Két nemzedék. Bp., 1970. 53. 3 Egy epitextus a párizsi noteszből ezt erősen hangsúlyozva így fogalmazza meg: „Ha van az ellenem emelt vádak között valami hazug, az hazugság, hogy rám bárki is hatott." (Vezér 107.) 4 H. Nagy Péter: Az Ady-líra poétikai dilemmái. Iskolakultúra, 1999/4. 78. 5 Zemplényi Ferenc: A szerkesztett verskötet megjelenése az európai irodalomban. Itk. 1999. 626. 6 Baróti Dezső: Árnyékban éles fény. Bp., 1980.199. 7 Sinkó Ervin: Csokonai életműve. Növi Sad, 1965.160. 53
