Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 1. szám - Szekér Endre: A válogatott versek (Gömöri György: Ez, és nem más)

Ságról - Gömöri György Több mondat az adott helyzetről.) A jelen, a múlt és a jövő fonódik össze a Make love, not war című versében: a Lucretius-mottóról, a Vénusz almájától a „make love, not war!", háború helyett te szeretkezz - igazi emberi tettig. Odébb egy mottót old fel a versben: A tél illata, „Illata van a télnek" (Füst Milán). Különös versépítkezéssel él a Szövegközti verssoraiban: pl. „felhőbe hanyatlott a drégeli rom" (miért ez az első sor, ami felötlik?). Két-két sor eredeti módon kapcsolódik össze: az egyik saját verssor, a másik evokatív sor, más költő idézete. A kisebb költői sóhajok és a hosszabb-elemzőbb átlagos terjedelmű versek közül csak néhány tűnik ki. Pl. a prózavers eszköztelenségével élő Búcsú Amerikától című, vagy a Költői levél M. Á.-hoz. Ritkán a költői kérdések egymásutánjával szólít meg („Túléljük az aztékokat is?"). Felfedezi magának a kollázs kifejezési lehetőségét (Petőfi-kollázs). Sokszor veszi észre, hogy hajdani költőtársai egy-egy szó mögött ott állnak, s ő tudatosan építi a versébe. Ez is költészetünk őrzése („a nagyvilágon magadon kívül nincs helyed!"). Más kort, más szavakat idézve rettenetes kort és rettenetes szavakat használ („Sieg heil! Sieg heil! - Hitler"). Hasonló szörnyű kort idéz a gulággal, az embertelen kihalt vidékkel, tajga-éjjel, északi fénnyel, a végzettel (Mandelstam száműzetésben). A látszólag könnyű anekdota műfaját elsötétíti a huszadik század. A vers-anekdotában lengyel barátainak elhurcolását, szenvedését és örömteljes-anekdotikus befejezését írja meg (okmány: „tévedés történt"). „Onfilmkockákat" ír versben, „lengőhídon" állva, monológot mondva. Ritkán él vizuális nyelvi eszközökkel: itt felnagyít egy szót („És mégis / VAN abszolút igazság!"). Máskor a betűk közti távolság ironikus széthúzásával emel ki („Visszakívánjuk az izgalmas harmincas éveket."). Gondolatait egy közhely „felvezetésével" formálja verssé („Mindenütt jó, de legjobb... Igazán jó mindenütt?”). A Mikes-töredék verssoraiban a kihagyás stílusértékével él („mint egyedül Jászvásárban. /... / de már aki gályarab, / önszántából is marad.") - És sajnos sok verse halotti búcsúztató, elkésett verses üzenet, „hasonlatok keresése a halálról, az őszi temető bemutatása, a haldokló utolsó üzenete" stb. (Pl. „Koporsóba lehetőleg ne tegyünk írógépet, / nem lesz már szüksége rá a megboldogultnak...").

Számadást készítenek a költők néhány évtized után: Kosztolányi Dezső is, Gömöri György is. Kosztolányi így kezdi számadását: „Most már elég, ne szépítgesd, te gyáva, / nem szégyen ez, vallja - úgyis vége van / boldog akartál lenni és hiába, / hát légy mi vagy: végkép boldogtalan..." - Gömöri György 1992-ben Cambridge-ben vall az otthoni és a cambridge-i magyarságáról, „kettészakadtságáról", valami bódult „holitt-holottságáról", örök hazajárásáról, a Gellért mélyvizéről, a pesti barátokról, a töprengésről, hogy hol tudna igazán élni: „itt csak akkor kell élned ha tudsz / s halnod ha magad is úgy kívánod." A két költő számadása természetesen - más-más kor, más helyzet - „egy hazával" vagy „két hazával". Más kérdések, más döntés elé állítja őket a történelem. Bonyolultabb a mai kor költője, akinek igazi hazája, Magyarország és a második hazája, Anglia között kell választania. Gömöri a maga verses számadása végén egy emberi magatartás alapján dönt: „de szóljanak bármilyen ékesen magyarul / nincs közöd magyaros gyűlölködőkhöz." Kosztolányi őszi versei tovább élnek nyíltan vagy rejtetten Gömöri őszi verseiben („Dércsípett almák fanyar édességét / dicsérem most, ebben a lassú őszben. ”). A Nyugtalan nyár koranyár verssoraiban a természeti kép, a hasonlat tragikus színekkel telítődik: „a pipacsok feje is úgy hull alá, mint / tönkről a kivégzetteké." A táj szépsége és a szerelem szépsége közel van egymáshoz. A szerelem szól a Mégis Mariaz Amikor, a Szonáta soraiban. Most lágyabb lesz a vers, simogató, moderato, dallammal teli, s staccato-hullámokkal („make love, not war!” - „Háború helyett te szeretkezz. / Emberhez valóbb az ágy minden hős csatatérnél."). Gömöri György korunk szörnyűségeit, lágereit, börtöneit, jeges félelmét nem felejtve - mégis elégedetten fogalmazza meg számadását: „...országnyúzók, sarcolók/ellenében. Ha tehát ennyi/fennmarad utánunk/ már megérte; ha az igazat / akár a falnak is / / kimondhattuk, / megérte; ha a nyelv épült / s ép maradt általunk - megérte!" / / Mint skót humanista / - /. (Argumentum Kiadó, Vál. Zalán Tibor, 2007)

105