Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 6. szám - Mikola Gyöngyi: Verekedés a Zöld utcában (Az agresszió reprezentációja Gion Nándor regényfolyamában)
pilléreit, szimbolikus létezésének kapaszkodóit. ... Az erőhatalom demonstrálása után az áldozat elveszíti az önazonosulás lehetőségeit, pozícióját a szimbolikus rendben." A háborús erőszaknak e modellje - ahogy a tanulmányból is kiderül - lassan alakul ki valamely államban, népességben, tanulási folyamat eredménye. Török Adám a bosz- szúállásnak e rá jellemző sémáját a vele szemben alkalmazott, törvények által szentesített megszégyenítő erőszak mintáiból építi föl. A talaj persze kezdettől fogva elő van készítve: amikor a gyerekek megtapossák áldozatukat a Zöld utcában, az erőszaknak ők is e szimbolikus dimenzióját gyakorolják. Török Ádámnak az „erőhatalom demonstrálása" még halála percében is sikerül. „Az erőszak, amely önmagában nem kegyetlen, a tilalmak megszegésében szervezetté válik. A kegyetlenség az erőszak egyik formája. ... Az erotika, éppúgy mint a kegyetlenség, ki van tervelve. A kegyetlenség és az erotika a szellem azon elhatározása, hogy túlmenjen a tiltás határain" - mondja Bataille a szervezett háború kegyetlenségéről. Török Adám alakja azért is annyira ambivalens a regényekben, mert agresszív cselekedeteiben időről időre megjelenik a kegyetlenség dimenziója, amely rokonítja őt a szervezett erőszak résztvevőivel, és ebből a szempontból lényegtelen, hogy magányosan követi el a tetteit, vagy hogy az államhatalom képviselőivel szemben követ el erőszakot. A háború, amennyiben az erőszakcselekmények a tanulás révén tovább öröklődnek, és beépülnek egész generációk viselkedésformáiba, soha nem fejeződnek be, legfeljebb más eszközökkel folytatódnak. A regények eseményfolyama rendre egy-egy újabb háborúba torkollik, az erőszak ciklusait, úgy tűnik, egyik generációnak sem sikerül megszakítania. Amikor tehát Stefan Krebs megérkezik a Zöld utcába, valószínűleg ő is egy korábbi háború nyomaival szembesül... Felhasznált szakirodalom: Csányi Vilmos: Az emberi természet. Vince Kiadó, Budapest, 1999. Georges Bataille: Az erotika. Nagyvilág, Budapest, 2001 (az idézett részeket fordította: Dusnoki Katalin) Losoncz Alpár: Hatalom és erőszak etnikai kontextusban (tanulmány) In: Híd, 2006. 3. sz. 21-36. o. 68
