Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 5. szám - Kapuściński, Ryszard - Szenyán Erzsébet: A Mások (Bécsi előadások I–III.)

mindig a maga eurocentrizmusába zárkózott, megkövesedett Európa mintha nem venné észre - vagy nem akarná észrevenni hogy bolygónkon egyre növekszik a különféle Európán kívüli civilizációk súlya, tettereje, életképessége, hogy ezek egyre hangosabban, egyre határozottabban követelnek maguknak helyet a világ asztalánál. Európa most nagy kihívással néz szembe. Meg kell találnia a maga új helyét ennél az asztalnál; többé már sosem fog ott helyet foglalni kizárólagos alapon, teljes biztonságban, egyeduralkodóként, mint hajdanán.

És ekkor ér véget a bolygónkat két szembenálló blokkra osztó hidegháború, új világ van születőben, minden addiginál mozgékonyabb és nyitottabb világ.

Két tényező különösen kedvez ennek a mozgékonyságnak és szabadságnak. Az első a demokrácia szellemének reneszánsza, amely a múlt század végén köszöntött be. Véget ér a katonai puccsok és katonai rezsimek kora, a diktátorok, az egypártrendszerek, a gazdasági egyeduralom, a cenzúra, a szögesdróttal körülvett határok kora. A demokrácia divatba jön, senki sem lép fel ellene, még a legantidemokratikusabb pártok nevében is ott díszeleg a demokratikus jelző.

Ez a demokráciabarát légkör nagyon kedvez az emberek mozgékonyságának. A világot a történelemben még sosem ismert mértékig jellemzi a mozgás. A legkülönfélébb fajú és kultúrájú emberek találkoznak egymással egyre népesebb bolygónk minden pontján. Míg korábban, hagyományosan, a Mások alatt egyszerűen a nem európai embereket értettük, addig most ez a viszony a legkülönfélébb és legsokoldalúbb, végtelenül sok lehetőséget hordozó, minden fajra és kultúrára kiterjedő kapcsolatokká bővült: a kínai számára a malájok és a hinduk jelentik a Másokat, az arabok számára a latinok és a kongóiak - a kombinációk száma végtelen. Megszületett egy új Másmilyen: az a nem európai, aki egy másik nem európai számára a Másmilyent jelenti. A világot járva az utóbbi években mind gyakrabban és mind egyértelműbben tapasztalom, hogyan fejlődnek a viszonyok, a kapcsolódások, a kölcsönös cserék az afrikai és ázsiai vagy az indonéziai és a karibi emberek között, akik sosem jártak Európában, nem sokat tudnak róla, de nem is érdeklődnek iránta.

Ennek a napjainkra jellemző bolygó méretű migrációs láznak több összetevője van; említsünk most ezek közül csak kettőt:- az első a napjainkban is zajló elektronikai forradalom, és ami ezzel együtt jár: a közlekedés, a szállítás, a hírközlés stb. elképesztő fejlődése. Az emberiség a lassú vízi útról áttért a légi közlekedésre, ami jelentősen lerövidíti a közlekedésre szánt időt, növeli az emberek mobilitását, tágítja kapcsolatait a Másokkal;- a másik tényező a világban meglévő egyenlőtlenségek mélyülése, mindenekelőtt pedig az, hogy az emberekben egyre inkább tudatosul ez az egyenlőtlenség. Korunkban a szegényebbek nem konfrontációval próbálják csökkenteni, kiegyenlíteni ezeket a különbségeket, hanem úgy, hogy bevándorolnak, áttelepülnek a tehetősebb régiókba és országokba.

Ebben a valóságban rohamosan növekszik az emberek közötti találkozások, kapcsolatok száma, márpedig ezek alakulása, minősége, a Másokhoz - az egyre nagyobb létszámú és egyre különbözőbb Másokhoz - fűződő viszonyunk fogja meghatározni világunk légkörét. Ahogyan az élet egyéb területein, úgy itt is minden egyfajta hálózati struktúrát - változó és dinamikus, állandó viszonyítási pon14