Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 4. szám - Kántor Lajos: Az Idő Vaskalapja – Negyed évszázad (1964–1988) Sükösd Mihállyal (És egy kevés abból, ami előtte volt, majd utána következett)
Azt hiszem, kapásból, de mindenről hírt adtam. Last but not least: ha nem jön közbe semmi, október második felében egy hétre utazom hozzátok-felétek. Egyelőre teljesen homályos a program, mert Dani persze egész időre magának követelne, én viszont Kolozsvárt és Bukarestben időznék főként, s hozzá csak a drámája bemutatójára mennék. Majd meglátjuk. Arra már most kérnélek: gondolj ki valami hozzánk hasonló, épkézláb és épkézláb-fejű kor- és kartársunkat, akinél Bukarestben jelentkeznék, s aki ellátna a legszükségesebb információkkal, miegyebekkel. No, ennyi van. A viszontlátás reményében, sok szeretettel ölel: Mihály Kézirat és könyv küldése, könyv (és kézirat) fogadása főként magánúton volt eredményes; rokonok, barátok, ismerősök és ismeretlenek segítettek a közlekedésben, a postai- cenzurális akadályok elhárításában. (Ez különösen a nyolcvanas években lett szinte kizárólagos lehetőség. Ilia Miska és tanítványai excelláltak ebben. Széles Klárira, majd Berkes Erzsire lehetett még hosszú ideig számítani.) Majd négy évtized távlatából részben igazat adok kritikádnak, a kritikai távolságtartás és a „világirodalmi regényállványzat az életmű körül" bizony hasznos szempont, jogos igény. Amikor viszont valaki kisebbíteni próbálja Móricz Zsigmondot, én Esterházy Péter szép esszéjére szoktam hivatkozni; ő már csak elég modern szemléletű, esztétikai konzervativizmussal nemigen vádolható. A novellaantológiát érintő két megjegyzésednek (részben) helyt adtam, valamint nekiláttam, saját kútfejemre (is) hagyatkozva, a bevezető tanulmány megírásának. Sikerrel, amennyiben a Valóság elfogadta közlésre a rövidített változatát; 1969 márciusában jelent meg nálatok A magyar novella útjai. Hogy Bukarestben kit ajánlottam „épkézláb-fejű" beszélgetőtársul, eligazítóként, arra már nem emlékszem. Pedig kíváncsi volnék ma rá. (Dankanits Adámot talán? Vagy Bodor Palit? Szász Jánost?) 68. október 21. Kedves Lajos, az utolsó, immár teljesen adminisztrációs jellegű levelet írom, merthogy végre sikerült egyeztetni a dolgokat. Tegnap végre terminust kaptam az én Dani barátomtól, bemutatójára vonatkozóan, s ez szerencsésen leegyszerűsítette a dolgokat. Eszerint november 9-én, szombaton mutatják be a Mikest. Én erre az időpontra - vagy egy nappal korábban - Sepsiszentgyörgyre mennék. A Ti konferenciátok 30-án véget ér. Ergo: 1-én érkeznék Kolozsvárra, s onnan mennék majd tovább Bukarestbe, illetve Sepsiszentgyörgyre. Nr. 2. Én szolgálati útlevéllel utazom, tehát lesz pénzem. Méghozzá olyan pénzem, amit muszáj szállodára költenem, különben hozhatom haza. (Nálunk ilyen rendszer van: külön a szálloda és egyéb hivatalos költség, külön a költőpénz.) Tehát nagyon köszönöm felkínált, őszinte vendégszeretetedet, de fentiek jegyében mégis arra kell kérjelek, hogy valami szállodai szobát rezerválj majd részemre. (Most már elárulhatom: amúgy sem vagyok magánvendégnek való, sokáig fent vagyok, éjszaka is mászkálok, össze-vissza sétálok stb.) Ha az időpont egészében így megfelel, már ne is írjál. Én, indulás előtt néhány nappal, táviraton jelzem a pontos érkezést. Ölel: Mihály Ui. Megkaptam a szeptemberi Korunkat, benne a tanulmányomat. Nagyon szép lett; nagyon köszönöm mindnyájatoknak. 71
