Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 4. szám - Kántor Lajos: Az Idő Vaskalapja – Negyed évszázad (1964–1988) Sükösd Mihállyal (És egy kevés abból, ami előtte volt, majd utána következett)

történt. És láss csodát: ugyanitt, 1977-ben megjelenhetett egy Szabó Lőrinc-válogatásom, A költő és a földiek.) Szóval a novellisták, pontosabban a prózaírók. Olvasom, most újra, az általad javasolt névsort és a címeket. Ha egyszer valakinek kedve támad, részletesen összehasonlíthatja a Te rögtönzött listádat az elkészült könyv tartalomjegyzékével. Egyébként magam is irigyeltem magam e lehetőség megnyílása miatt, bár egy-két protokollszem- ponttól nem maradhattam mentes. Az arányok mégis, azt hiszem, jók. A kihagyások tekintetében nagyjából egyetér(tet)tünk. (Az akkori, hatvanas évek végi legfiatalabbak érthetően nem kerültek még be, bár ma büszkélkedni lehetne velük.) Büszke vagyok rá, hogy kiket „dupláztam" meg; két novellával szerepeltettem Déry Tibort, Örkényt, Mándyt, Hernádi Gyulát, Sánta Ferencet. A hátsó alakzat - életrajzi sorrendben - Kamondytól kezdve: Galambos Lajos, Fülöp János, Galgóczi Erzsébet, Szabó István, Szakonyi Károly, Sükösd Mihály, Csurka István, Moldova György, Gerelyes Endre. Nem mindig azzal az írással, amit Te javasolsz, néha igen, néha nem. Fülöp Jancsihoz ragaszkodtam, részben valóban baráti okokból, de nem csak ezért. (Erre még visszatérek, leveleid alkalmat adnak rá.) Kertész (akkor még Ákost jelentette) kimaradt. Összegezve, jó kis együttműködés volt, bár folytathatnánk még.

68. X. 3.

Kedves Lajos,

csupáncsak villámgyors válaszlevelet kopogok tegnapelőtt jött leveledre, mert egyrészt mindjárt viszem Édesanyádnak, a könyvekkel együtt, másrészt minden jel szerint október végén utazom Romániába, s akkor úgyis kibeszélgetjük magunkat. Tehát, a tényszerűségek:

1. Küldöm Gara Illyését és Fenyő hajdani kötetét. Az utóbbin meglehetősen túllépett az idő, s eredetileg sem volt remekmívű dolgozat. Bata könyve nekem sincs meg, Édesanyád sem kapta meg, de semmi vész: legjobb - majdnem biztos - tudásom szerint nemigen volt benne téged momentán érintő tanulmány; mármint a fiatal írókról szóló.

2. Móricz-könyvedet köszönettel megkaptam, el is olvastam. Egészében kitűnő, azaz okos, biztos, jól megírt dolgozatnak sejtem, amely sok újat ad-mond nemcsak Nagy Péterhez, de Czinéhez képest is. így, kutyafuttában két ellenvetésemet említeném: meglehetősen hiányzik némi világirodalmi regényállványzat az életmű körül; s tán ennek tudható be, hogy - szerintem - értékhierarchiában nincs elég eltérés nálad a Móricz-művek csúcsai és lapályai között: szinte minden korszakban egy sor művet valamiként kiemelsz-megemelsz. De hát ez már felfogás és ízlés dolga is: én, úgy látom, nem tartom, mai szemmel oly nagy írónak Móriczot, mint te. Legalábbis igen sok regényét szerintem megroppintotta az idő, s csak a csúcsok - Erdély, Árvácska stb. - maradtak-maradnak meg.

3. Novellaantológiád nagyon jó. Majd azt mondom, hogy mintaszerű. A névsorral egészen egyetértek. A darabokra vonatkozóan talán csak két ellenvetésem lenne, de ezt elég határozottan érzem. Kamondyt nem reprezentálja A párna idillje. Ide feltétlenül mást javallanék, ha még lehet, pl. A néger pilóta vagy a Fegyencek szabadságon címűeket, amelyek jobb-keményebb darabok. Hasonlóképpen Örkényt sem szabad az Ákos és Zsolt anekdotikusabb - így félrevezetőbb - irályával szerepeltetni. Mintadarabként ajánlanám a Nincs bocsánat-ot, de seregnyi egyéb is akad, rövidebb is, hosszabb is.

4. Meggyőződésem, hogy a bevezető tanulmányhoz bőven elég az anyagod; tán sok is, mert ezen anyag jó része elég harmatos. Egyszóval immáron nyugodtan hagyatkozz saját kútfejedre.

5. Tanulmányod, ha elkészül, elvben feltétlenül érdekel bennünket. Gyakorlatilag: látni - ill. olvasni - kell a medvét. Okvetlenül küldd el. Egy kérés vagy tanács: ha lehet, úgy írd, hogy szokott jó tulajdonságaidon túl legyen benne az a sajátos többlet, miszerint a szerző nem Pestről, de Kolozsvárról, más kultúrkörből figyeli literatúránkat. S ha lehet, 20 oldalnál ne legyen több.

70