Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 1. szám - Rifiberg, Klaus - Miszoglád Gábor - Soós Anita: Krónika: Kifelé a semmiből (próza); Új házasok; Szabadkikötő (versek); Krónikus ártatlanság (elbeszélés)

Átfogna mindent de látásomat átültetik szememből szennyszag-köhögésű hajóürülékbe, örök grépfrútokba felfalt villanykörtékbe megrágcsált újságpapírba és a furcsa mállásba a vízben ahová csapódik a zuhanás.

Jel: a pépben egy narancshéj.

Ez a fordított köhögés hang elfogadhatatlan mint a lótetemek leleplező lármája, a látásom visszagördül szemembe, marinált keringek piával feltöltve

a megértés apró melléküvöltései.

Képváltás és koncentráció-igazítás

míg az ember meg nem érzi a körben forgó káoszt

táncosi alakot nem nem ölt

nehogy bekerítsék.

Szirénaszó, lengő daru horgonyok válnak le egy hajó oldaláról háromtonnás kikötőoszlopok hullnak elemeikre a balettcipők érintésétől, lelapított géppuska szórja egyesével foglalatukból a macskaköveket kő-pezsgősd ugók fala hűvösség, üdvösség.

Kopár, kopár - üdvös kopár a dolgokon kívül a világ minden egyébnek eleven bukás, te meg én

a meghasonlás folyamatos pillanatától vezérelten az egyetlen eleven lények hogy felálljunk szembenálljunk.

A nap harmincfokos hideget fúj ránk árnykép- terem tő teremti és szemmel tartja árnyékaink bűntudattal terhes járását, ahogy a falon együtt mind nagyobbra nőve veszekednek elhagyják ezt a területet.

Miszoglád Gábor fordításai