Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 1. szám - Rifiberg, Klaus - Miszoglád Gábor - Soós Anita: Krónika: Kifelé a semmiből (próza); Új házasok; Szabadkikötő (versek); Krónikus ártatlanság (elbeszélés)
4. Ugyan mit ér egy otthon kuktafazék nélkül? Robbanása soha nem fogja túlharsogni csókjainkat. 5. Te te csipkés kötényben! Kiáltozni kél kedv: Nagyanyái Nagyanyái 6. Aggodalmamban hogy legyűr a mozgás teszek egy lépést hátrafelé míg te fél kiló szeletelt marhahúst veszel. 7. Soha ennyire még nem szerettem az ébresztőórát mint ezeken a reggeleken amikor te, najádom előbukkansz a dunyhák tengeréből. Tollszülte Vénusz. 8. A csírázó polgáriasság összes gyümölcse elfonnyad, kedves, ahogy kioldod pizsamád fűzőzsinórját. 9. Újházas orrom odanyomom hasad kirakatához és megyek bevásárolni. Szabadkikötő A legszívesebben mindenki elterpeszkedne a tíkfa-rakások körül prüszkölne a szivardoboz illatának gondolatától és emlékezne a konyakkal locsolt mulatságokra s a nyomásra a gyomorban evés után majd rögtön áttérne indiai képzettársításokra és a bangkoki álomra lám, a fa a bélyeg így kezdte pályáját H. N. Andersen, bárok, bordélyok bélyegek, elefántdübörgés melyet egy katonazenekar fújt mígnem betöltötte a fejben a képzelet kor gás terét.
