Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 1. szám - Ib, Michael - Bogdán Ágnes: Grill; René
Ib Michael Grill A lányt Grillnek hívják. Az ébredő nagyváros gyermeke, hallja a szemeteskocsik zaját; a kukák kiürülnek, és a szemét ledübörög a tárolóba. Műteremlakása nyitott ablakán beáramlik a kátránypapír és a reggeli napfény illata, harmat lepi be a kinti antennaerdőt. Nap mint nap a város tornyai tárulnak elé. Felhők táncolnak a szélkakasok, templomtornyok és aranyozott kupolák között. Szél fütyül a tetőkön, a kémények pánsípként merednek az ég felé. Sípkoncertet adnak a fémtámasztékok. A parabolaantennák egész álló nap fogadják a műholdjeleket, az antennatornyok a szél és az időjárás komponálta dalokat játsszák. Grill számára a város távoli horizont, erdő, ahol el lehet tévedni. Jobb napokon az egész háztömböt magával rántja, amikor keresztülveti magát a háztetőkön. Ha a házak összefüggő egészet alkotnak, minden jól megy. Olykor ugyan egyensúlyozni kell a párkányon, vagy óvatosan körbetipegni egy kéményt, háttal szorosan a falnak feszülve. Házak övezik a négyszögletes udvarokat és hátsó kerteket, ahová nyaranta asztalokat és padokat raknak ki, napernyők nyílnak a gyalogjárón. Jól ismeri a magányt, északi szélesség 55°, és nem fér a fejébe, hogy a dél miért nem fertőzte meg rég tetőteraszokkal ezeket a szélességi fokokat. Eljátszik a gondolattal, hogy kávéházat nyit a tetőn, függőágyat feszíttet két kémény közé, így csak ki kell nyitni az ablakot, kilépni, és máris szabadon lebeg ég és föld között. Csupán egyetlen alkalommal akadt egy kis problémája, amikor gördeszkával vágott neki a háztetőknek. Hirtelen mintha kihúzták volna lába alól a talajt, és kalapáló szívvel bucskázott az ereszcsatornák felé, le a mélybe. Lecsúszott a tető szélére, gyomra liftezett. Hiába fékezett, a tető nedves volt, és a leszálló adrenalinköd dacára érezte, hogy önálló életre kelnek a kerekek, karját felemelve hátrafelé szaltózott. Tompa puffanással landolt a hátán, egy hajszálnyira a szakadéktól, lábai a levegőben kalimpáltak. Tüdejében egy csepp levegő nem maradt, képtelen volt megmoccanni, a világ mint idő ütötte lyuk, alatta tátongott. A gördeszka megperdült és eltűnt a párkányon át. Grill csukott szemmel feküdt. Csak akkor eszmélt rá, hogy életben van, amikor ösz- szetört testében szétáradt a fájdalom, és visszafelé kezdett kapaszkodni, el a himbálódzó ereszcsatornától. Fel kellett kúsznia a galvanizált vasakon, melyek útját állják a hónak, keze fájt, körmei letöredeztek. Eztán már óvatosabb volt, amikor sétálni indult az antennák erdejében. A lakása kétszintes. Az udvarra néző műterem felül van, onnan csigalépcső vezet a konyhába, mellékhelyiségbe és nappaliba. Ideje nagy részét odafönt tölti, számítógépek és lézersugarak között, fél lábbal és tudattal kilógva az ablakon. A műtermet a padlóba vágott lyukon keresztül futó tűzoltórúd köti össze az ággyal a hálószobában. Van, amikor fejest ugorva belesiklik az ágyba, de ma a csigalépcsőn ereszkedik le kávét főzni. A nappaliból kilát az utcára, odalenn lassan visszatérnek az autók a 15
