Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 12. szám - Heltai Nándor: Tóth Lászlónak is köszönhető, hogy Kecskemét szívébe fogadta Kodály Zoltánt

emlék, s Kecskemét úgy szorítja szívéhez, mint legféltettebb kincsét, eltéphetetlen kapcsolatát, ben­sőséges együttérzését, kiapadhatatlan szeretetét az iránt a férfi iránt, aki fél évszázad küzdelmével és munkájával forradalmárból klasszikussá lett. S lett avult zenei hagyományok felforgatójábul tisztelettel és rajongással övezett nemzetnevelő." A díszpolgár jellemének méltatását követően azt kutatta, hogy a nemzet elnyomott, lenézett, nem ismert rétegében él mindaz az új népi energia, mely alkalmas arra, hogy a nemzet művészi géniuszát évszázadokra megtermékenyítse. A volt nyomdaigazgató arról sem feledkezett meg, hogy „Kodály Zoltánnak két igen jelentős írását Kecskeméten adtuk közre. Az utat vesztett magyarság szellemi felfrissülésének, reform-törekvéseinek szolgálatában állott akkor két folyóirat, az Apolló és a Válasz. Mindkettőt magam gondoztam és reménykedtem annak az órának az eljövetelében, melyben ezekre az írásokra, mint Kodály Zoltán kecskeméti kapcsolataira hivatkozhatom." Laczi Pál polgármester-helyettes főjegyző olvasta fel a 368/1947 számú közgyűlési hatá­rozatot, díszpolgárságot tanúsító okmányt. A beszédeket követően nagy taps kíséretében adták át Kodály Zoltánnak a valószínű­síthetően, de nem bizonyíthatóan Tóth László által, de mindenképpen közreműködésével fogalmazott díszpolgári oklevelet. Mi Kecskemét TH] Város polgármestere és közönsége ezzel a levéllel adjuk emlékezetére és tudtára mindenkinek, akit illet, hogy midőn törvényes hatáskörünkben a tőlünk megkívánt gondos figyelemmel, mindenre kiterjedően eljárni igyekeznénk, áthatva lévén annak tudatától, hogy a polgári erény legfőbb dísze a közért munkálkodó, érdemes férfiak kitüntetésében és értékes szolgálataik elismerésében áll, kiváló tekintettel azokra a hasznos szolgálatokra, amelyeket Kodály Zoltán úr zeneszerző, magyarul és idegen nyelven a magyar dal igazát és szépségét hirdető zenei író, az Országos Magyar Művészeti Tanács, a Magyar Tudományos Akadémia, a „Liszt Ferenc" Zeneművészeti Főiskola Igazgató Tanácsának elnöke, számos hazai és külországi kitüntetés tulajdo­nosa, a népi muzsikára alapozott magyar zenének vezető szelleme, aki Dávid Király LV. zsoltárának, Kecskeméti Vég Mihály uram írása szerint tolmácsolt szavaival, a kecskeméti nép XVI. századbeli panaszát zengte világgá Psalmus Hungaricusában, aki ezzel is és világhíres nagysággá emelkedvén mindenkor és mindenben büszkén vallotta magát e város fiának, aki a veszendőbe indult magyar népdalt megmentette és művein keresztül az egész világ által irigyelt kincsünkké tette, aki igaz magyar dalra nyitotta ifjak és öregek ajkát, feltárván a dolgozó nép szívek és lelkek mélységet átjáró érzéseinek gazdag tárházát, ezáltal a magyar műveltségnek és művészetnek minden népek előtt kelettől nyugatig, északtól délig becsületet és elismerést szerzett, példájával fel nem sorolható nagy­számú tanítványát és követőjét hasonló irányú közérdekű munkásságra serkentette: most elsorolt hasznos és önzetlen munkásságának és ezek révén szerzett el nem múló érdemeinek elismeréséül, nemkülönben annak kifejezésére juttatásául, hogy örömmel tartjuk emlékezetünkben városunk legnagyobb szülöttei sorában, valamint igaz tiszteletünk nyilvánításául, annál a törvényes hatósá­gunknál fogva, melyet a magyar haza és nemzet, mindazonképpen városunk egyetemének közjavára gyakorlunk, Kodály Zoltán Urat, hatvanötödik születési évfordulójának napján városunk díszpolgárává választjuk és városunk díszpolgárai sorába iktatjuk, adván és engedvén neki ennek a díszpolgári oklevelünknek erejével jogot és engedélyt, hogy mindazokat a szabadságokat és jogokat és engedményeket, melyeket városunk többi polgárai gyakorolnak, használnak és élveznek, szabadon gyakorolhassa, használhas­73

Next

/
Oldalképek
Tartalom