Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 11. szám - Orosz László: Hatvan éve
Orosz László Hatvan éve i. Első írásom - a diák- meg vidéki lapokban közölt néhányat nem számítva - a Válasz 1947. évi májusi számában jelent meg. Bírálat volt Nemes Nagy Ágnes első kötetéről, a Kettős világban címűről. Csak addig örülhettem neki, amíg el nem olvastam. Első sora a harmadikkal folytatódik, a második a második bekezdés harmadik soraként olvasható, a harmadik bekezdés második és harmadik sora között pedig kimaradt egy sor. Említeni is szégyellem, hogy egy versidézetben a csigáján helyén ez áll: csigályán. Úgy emlékszem, diktáltam a szöveget valakinek, talán ő, talán más vitte azonnal a Nyúl utcába Sárközi Mártának, ő meg, talán mert sürgette az idő, olvasatlanul, vagy csak átfutva küldte a nyomdába. Nemhogy én, bizonyára más sem korrigálta. A felsorolt hibák azonban bocsánatosnak számíthatnak a megbírált költő és hívei, azt is írhatom: a hozzáértők szemében. Be kellett látnom nekem is, hogy bár kiforrottnak neveztem a költészetét, szépnek, tökéletesnek a verseit, hibátlannak a verselését, mindez szinte csak arra szolgált, hogy hangsúlyosabbá tegyem: nem tartom jelentős, „nagy" költészetnek, sőt talán igazinak sem az övét. Nemes Nagy Ágnes lírájára - bevallom - süket és vak voltam akkortájt. Azt tartottam igazi versnek, amely mögött könnyen fölfedeztem az élményt, amelyből kisarjadt. Számomra ez hitelesítette a költő szövegét. Ilyennek tartottam a Válasz megelőző számaiban megjelent részleteket Szabó Lőrinc Tücsökzenéjéből, ilyennek Illyés Gyula Rangrejtve címmel közölt, 1944-ből való verseit, ilyennek Vas István Húsvéti ének a testről és Gyertyaszentelői elégia című költeményét. Nemes Nagy Ágnesnek felróttam a távolságot az élmény meg a mű között, azt, hogy kettős világa nem a való világ meg a költői, hanem egy eleve költőiként átélt világ meg ennek képekkel való megjelenítése. Azt hiszem, megállapításként ezt akár el is lehet fogadni, hibáztatásként azonban semmiképpen. Nemes Nagy Ágnes költészetét igazán csak válogatott verseinek 1969-ben megjelent kötetéből (A lovak és az angyalok) fedeztem fel. (A Petőfi Népében írtam róla.) A költő 1971-ben a könyvhéten járt Kecskeméten, eljött a Katona-gimnáziumba is. Irántam talán az engesztelte meg, hogy kérdéseikből megállapíthatta: tanítványaim ismerik a verseit. 52
