Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 7-8. szám - Elek Tibor: „A szép dolgokat falba kell vésni, hogy meg maradjanak”

énekesmadarak között), a történet előrehaladása során azonban egyre gazdagabb jelentéstartalmú (például ember és természet harmóniájára, az ember által veszélyeztetett természetre, sőt minden veszélyeztetett szépségre, értékre utaló) szimbólummá válnak. A jelentésgazdagodási folyamat első állomása Burai J. - mintha csak áttételesen, Gergián toronyépítési tervétől ihletett - elhatározása, hogy kárókatonákat nem csupán rajzolni kell a vágóhídi falba, de bele is kell vésni: „Akkor a Kocsmáros nem mosathatná le őket. Az isten sem mosná le többet a kárókatonákat." Gergián később, amikor meglátogatja és megvédi őket a Kocsmárossal szemben a Vágóhídnál, maga is helyesli, sőt meg is erősíti a falba vésés ötletét: „Okos dolog - helyeselt Gergián. így legalább mindig ott maradnak, senki nem tudja elriasztani őket. A szép dolgokat falba kell vésni, hogy megmaradjanak." A falba vésett rajzok (nem csak kárókatonák) - Gergián szerint - sokkal vidámabbá teszik a Vágóhidat, nélkülük igen lehangoló hely lenne. Hasonló szimbólumképzési folyamat kiindulópontja Gergián toronyépítési ötlete. Elvileg arra is szolgálhatna a torony, hogy a vadőr a magasból jobban szemmel tarthassa a környéket s az olyan vadorzókat, mint a Kocsmáros vagy a Ságiak. Gergián azonban kezdettől azt mondja, hogy ő sokkal mesz- szebbre akar látni, sokkal magasabbra akarja építeni a tornyot, „amilyen magasan a darvak szállnak. Vagy még magasabbra." Az égig érő torony, a toronyépítés képe önmagában is számtalan mitológiai és irodalmi allúziót, értelmezési lehetőséget előhívhat a művelt olvasóban, a Bibliától az erdélyi Székely János A másik torony című (jóval későbbi) regényéig akár. Pintér Lajos szép megfogalmazásai ugyanakkor a regényösszefüggésekkel is számolnak: „Jelképezi, hogy fokról fokra elhagyjuk gyermekkorunk világát, s kettős úton járunk: egyrészt a világ összefüggéseiből többet és többet megértünk, másrészt pedig illúzióinkat rendre elhullajtjuk. (...) Az ember azon erőfeszítését jelképezi, amellyel az adott világ kényszerei, kényszerű megkötöttségei közül kiemeli magát. Az álmodó, csillagokra tekintő ember jelképe a kilátótorony."23 A regény gyerekszereplőiben is tudatosul már azonban a torony kézzelfogható hasznán túlmutató értelme, jelentősége. A falba vésés Gergián általi visszaigazolásának inverzeként, pandanjaként, most Burai J. magyarázza értetlenkedő társainak, hogy miért is kell a torony: „hogy messzire lásson az ember, hogy mindent lásson lent és fönt, hogy közelről beszélgessen a darvakkal, belemarkoljon a szélbe, hogy megnézze magának az eget is". A regény további cselekménye pedig kiteljesíti mind a praktikus, mind az eszmei funkcióját. A toronyépítés közben látják meg, hogy Ságiék az egykor fiókaként Gergián telepéről elrabolt, majd fölnevelt és idomított, rabszíjon tartott kárókatonákkal halásznak. Burai J. javaslatára és terve alapján, hosszas készülődés után, a gyerekek egy izgalmas éjszakán kiszabadítják és ellopják a madarakat, amiket a telep kárókatonái megható gondoskodással és Gergián segítségével visszaszoktatnak majd a szabad élethez. Közben olyan magasságba ér a torony, hogy amikor egy augusztus végi nap köd üli meg a tájat, építői a tetején állva már a felhők fölé kerülnek, nappal szikrázó napsütésbe, este pedig a csillagok közelébe. Gergián teljesíti ígéretét, mely szerint, ha egyszer a felhők fölé érnek, nagy ünnepséget rendez, és zongorázik a gyerekek örömére. A szerző remekel az áhítatteljes pillanatok érzékeltetése során, de a líraiság már-már túlcsordulását megelőzve, az égből visszarántja gyerekszereplőit (s velük olvasóit is) a földre: az éji ünnepély leple alatt valaki lelő egy kárókatonát, majd az üldözésére induló Gergiánt is meggyilkolja. A gyerekek nem akarják, nem tudják elfogadni Gergián és a kárókatona halálát, hogy az előbbi álomszerű valóság (amikor úgy érezték, ölükbe hullanak, s immár övéik a csillagok) még valószínűtlenebbé válik. Nincs azonban hová menekülni, hiába kényszerítik az odaérkező Keszler doktort a zon23 Pintér Lajos i. m.

154