Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 7-8. szám - Ócsai Éva: Wersek, báb- és mesejátékok 4–696 éves korú gyerekek számára

Ebben a bábjátékban szintén megtalálhatók az egyéb gyűjteményes kötetekből is ismerős gyerekversek, mint például az Orbán, a Megy az úton a katona, vagy a Ha a világ rigó lenne című versek. Az előbbi kettőnek atmoszférateremtő és feszültségkeltő szerepe van, az utóbbi pedig a csúfolódó kamasz részlegesen visszatérő mondataival („Fütyül a rigó. Sárban a bíró."41) és a befejezéssel teremti meg a szövegösszefüggést. A mágikus varázsszövegek paródiája is előfordul a versek közt („Föjj, föjj, te gulyás, / így készül a paprikás." és „Forrj, forrj, készen légy, / essen beléd három légy”42), a hangzavar érzékeltetésére készült halandzsamondatok („Azt a hétbankós billankós bumbunkós hét darura csororo mururu..."43), valamint látszólag nonszensz sorok is („Esküszöm a tulajdon édesapám ükapjának az egészségére, meg az asszonyom feleségének az életére, hogy igaz."44). A próza és az eltérő verselésű, sor- és szótagszámú, részben éneklésre szánt versek úgy váltják egymást, hogy megteremtik a szöveg változatos, játékos, eleven lüktetését.

Weöres Sándor Csalóka Péter mellett egy másik igazságtévő népi hősről, Naszreddin Hodzsáról is színjátékot készült írni45, és szintén folklórmintára, egy székely népmese46' illetve monda alapján írta meg a Rapsóné című bábjátékot, amelyben ismét kétféle értékrend áll szemben egymással: Rapsóné, a szép, dúsgazdag özvegyasszony, valamint a — részben - neki alávetett, névtelen szolgái és jobbágyai világa, azonban a realisztikus történetben a természetfeletti, démoni lények meghatározó szerepet töltenek be, a bábjáték tehát varázsmese.

Az eredeti mondabeli Rapsóné egy feltehetőleg valóban létezett, még ma is álló erdélyi várban élő özvegyasszony volt, aki a monda változatai szerint pompás várát ördögökkel és táltosokkal építtette fel, és azért is szövetkezett az ördögök fejedelmével, hogy rangjához és gazdagságához méltó utat készíttessen vele Tordáig, illetve a monda más változata szerint Kolozsvárig, ahová minden héten szentmisére járt. Az út megépült, ám Rapsóné nem fizette ki az egyezség során megígért két hegy aranyat és egy völgy ezüstöt, ezért az ördögök fejedelme tönkretette az utat. 47

A zenés bábjátékváltozat több ponton is eltér a mondavariációk cselekményláncolatától. A Csalóka Péterhez hasonlóan három képre osztott történet nem a valódi földrajzi helyszínhez kapcsolódik, hanem mesebeli-szimbolikus helyekhez, ugyanis az első és a harmadik kép a hegyekben és az erdők közötti vár előtt, hangsúlyosan a természetben, a középső pedig egy főhercegi bálteremben játszódik, amelynek társadalmi-szimbolikus szerepe is van. Az események alakulását az archetipikus időmeghatározás szintén előrevetíti, hiszen az első és az utolsó kép télen, míg a közbülső tavasszal játszódik, ezek az évszakok pedig a karneváli ünnepben való újjászületés, valamint a halál jelképes tartalmához is kötődnek. Amint azt látni fogjuk, a cselekmény részben a varázsmese szatirikus változataként halad előre, ezzel egyidejűleg azonban egy másik történetszál is fut, amely szintén eltér a monda eseménysorától: ez pedig egy morális mércét tartalmazó realista történet, amely a jómódban élő képmutató és könyörtelen arisztokrácia, valamint az őket kiszolgáló rongyosok közti igazságtalan különbségtételt bíráló szatíra.

41 Színjátékok, 161.

42 I. m. 167.

43 I. m. 171.

44 I. m. 161.

45 A csendháborító címmel írt volna daljátékot, azonban csak a szinopszisa és egy részlete készült el. I. m. 539-546.

46 Ennek egyik változatát Benedek Elek is lejegyezte. L. Benedek Elek: Székelyföldi mondák és mesék. Budapest, Magyar Könyvklub, 1994, 25-28.

47 Gub Jenő: Rapsóné várának és útjának legendája. (Maros megyei) Népújság, 2000. január 15.

128