Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 6. szám - Tandori Dezső: Az „Évek” című regény + után (Woolf és T. D. +) Az új irályból + (vers)

nem jutva soha, rémrímkuszált a feneennémegmivel, nincs türelmemgatyázni, az „Éjrenap" a köznépnekdögunalom lehet, pötyögetettapróságtárgyaival, de, rivall a dús, tükrös formát felrúgó irályos+,

és azt hiszem, Woolf ezzel + ábrázolta jól a jónépeket, akiket - fáj bár - csak eléggé hülyéknek vehetek.

S velük együtt színházba, háborúba stb. jaj+

(versszünettartás, percig megalkudj.)

***

Aaaaapró mogyoró, faszikám, sose jó, ami kéne, az a csőbolyó...

vagy dalálj más köznépirányokkal,

és én nem. Elitariánusokkal

sem tart még, aki tönkrezúzott karja okán nem találja el a pontot fél kézzel, de ezzel

a Literatúra Sorsakarata, az sincs, oh, hogy nagyobbra vezérel.

Te, meg fogod látni, micsoda kincs

egy kilincs

lenyomására alkalmas kéz, vásárra és jégre, majd kétszer meggondolod, mikor viszed megint magad.

***

Na, azt akartam mondani, hogy ebben a regényben, amit a szétment

váltammal is fordítok - „ez az életem, hütyemogyoró",

az irályzó is köznép, daloló.

(Magát is megveti,

min. röhögteti. Az egész itt összehordott mindenféléjét így kell fogadni;