Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 6. szám - Utassy József: Mikor az agyban téboly trónol
Halálra váltan Azt hittem én már, csak arra gondoltam szinte halálra váltan, hogy elcsavargok egy éji folyó fény oszlopcsarnokában. Az éjféli víz vonzott engem, az éjféli víz panteonja: tükörképe a teleholdnak nyelvemen volt már szentséges ostya. Daltalanul Elhagyott minden. Isten se pártol. Száműzetett az ének a számból. Sisakos toliam bebábozódik. Nincs dal! Az ember csak átkozódik. Szép elmúlás, gyönyörű enyészet Rettegem itt a csillagok titkát, hunyorgok: hátha kerengő kripták?! Ezen a haláltávlatú bolygón nem tudok tűnődni még mosolygón. Elég, ha egy száraz ágra nézek, odavan máris minden kedvem. Szép elmúlás, gyönyörű enyészet: mért nem tudsz megvigasztalni engem? Pokolból jövet Dr. Győri Lászlónak hálával és nagyrabecsülésemmel Ifjúságnak háttal, hosszú, nagy víz mellé,
